A tanulászavar pedagógiai megközelítése

HRBÁCSEK-NOSZEK MAGDALÉNA

Az AB-ART Könyvkiadó és a Vámbéry Polgári Társulás szervezésében április 16-án, Dunaszerdahelyen mutatták be Tóth Szilvia A tanulászavar pedagógiai megközelítése c. könyvét.

Sajnos egyre több gyerek szenved valamiféle tanulási zavartól és annak következményétől. Sokszor csak akkor jön rá a pedagógus vagy szülő, hogy nagy a baj, mikor már késő. Tóth Szilvia tanulmánykötete a sokat vitatott tanulászavarral küzdő tanulók problémáival, a tanulási zavarok tüneteivel, felismerésével, megelőzésével és terápiájával foglalkozik elméleti és gyakorlati szempontból. Célja, hogy segítséget nyújtson a pedagógusoknak a tanulási nehézségek minél korábbi felismerésében, melynek révén elkerülhető, illetve csökkenthető a probléma súlyosbodása.

A szerző két nagy részre osztja a munkát. Egyrészt hivatkozva a legújabb szakirodalmak elméletére a tanulási zavarok kategorizálását, diagnosztikáját ismerteti. Részletesen kitér az egyes tanulási rendellenességek gyógypedagógiai, pszichológiai meghatározásaira, típusaira, tüneteinek vázolására. A speciális írásbeli rendellenesség, a diszgráfia esetében ajánlja figyelembe venni a tanuló grafikai megnyilvánulását, az írás gyorsaságát, de a szakirodalom szerint nem hagyható figyelmen kívül a diagnosztizálás során a gyermekrajz sem.

Amennyiben az Állami Műveltségi Program területeire vetítjük le a rendellenességeket, a nyelv és kommunikáció műveltségterületet leginkább a diszgráfia, diszortográfia, míg a matematika és az információkkal való munka műveltségterületet a diszkalkúlia, a matematikai képességek speciális rendellenességeinek egyes típusai nehezíthetik meg. Kevesebb szó esik néhány tanulási zavarról, pedig a szakemberek a legfrekventáltabban előforduló tanulási nehézségeken kívül felhívják a pedagógusok figyelmét a diszpraxiára, a test és környezet kölcsönhatásának zavarára, mely ügyetlen mozgást, bizonytalan koordinációt eredményezhet, esetenként gondot okozhat a jobb-bal oldali irányítás. A művészet és kultúra műveltségterületet leginkább a diszmúzia, a zenei képességek zavara és a diszpinxia, a speciális rajzolási rendellenesség érinti.

A gyakorlati rész a szakemberek csapatmunkáját emeli ki, melynek közös célja, hogy a gyermek kellő módon felzárkózzon egészséges csoporttársaihoz. Ebben a csapatmunkában minden szakembernek megvan a saját feladata (pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, neurológus, pszichiáter), de nem hagyható ki a közös munka folyamatából a szülő sem.

Hogyan ismerhető fel egy gyermekről, hogy tanulási zavara van? Hogyan segíthetünk? Hogyan készítsük el az individuális műveltségi programot? Hogyan és mennyire vonjuk be a szülőket a korrekcióba? Csoportos vagy egyéni foglalkozásokat preferáljunk? – ezekre a kérdésekre is keresi a választ a tanulmánykötet igazi hozadékát rejtő empirikus rész, ugyanis a korrigálás, a fejlesztő anyagok kidolgozásának jellemzője, hogy szempontokat kínál és gyakorlati anyagot nyújt, melyet az egyes fejlesztő foglalkozások során a mindennapi gyakorlatba emelhet be a pedagógus.

A tanulmánykötet hiánypótló a szlovákiai magyar pedagógiai szakirodalomban. Iskolaigazgatóknak, speciális pedagógiával foglalkozó szakembereknek, pszichológusoknak, pedagógusoknak és szülőknek egyaránt hasznos olvasmánynak bizonyul.

Tóth Szilvia: A tanulászavar pedagógiai megközelítése. AB-ART, 2012.