A szomorkás szemű Jim Caviezel

Volt már dezertáló katona, bánatos jazztrombitás, cowboy, heroinfüggő fiatalember, rádióamatőr, tűzoltó és romantikus álgróf a vásznon, pedig valószínűleg sosem gondolta, hogy színész lesz belőle. James Patrick Caviezel ugyanis egy mélyen vallásos, sokgyermekes családba született a Washington államban található Skagit megyében, 1968. szeptember 26-án. Ereiben ötven százalékban ír vér folyik, a maradék pedig felerészt szlovák, felerészt – rétoromán, ami ugyebár egy kicsiny népcsoport Svájc hegyei között, aki egy sajátos újlatin nyelvet beszélnek és maga a Caviezel név is ilyen eredetű. Az ifjú Jimnek a kosárlabda volt az igazi szenvedélye – testvérei is mind komolyan sportoltak –, de túl nagy karrierről nem álmodozhatott a palánkok alatt, mivel csak egy kisebb helyi főiskola csapatába sikerült bekerülnie (Van olyan verzió is, hogy egy kellemetlen sérülés miatt kellett félbehagynia sportkarrierjét). Lényeg a lényeg, hogy mikor a főiskola elvégzése végett Caviezel messzire került otthonról, kénytelen volt kisebb munkákat elvállalni, mint például a pincérkedés és egy kisebb, sőt, egészen parányi szerep egy filmben, 1991-ben. 1991-ben készült ugyanis Gus Van Sant Otthonom, Idaho című kultuszfilmje, amiben Jim egy légitársaság alkalmazottját alakíthatta, akit alig húsz másodpercig lehet látni, de a dolog így is megérintette. Az élmény hatására hátat fordított a sportnak, és ideiglenesen Los Angelesbe költözött, bár rakétaszerűen felívelő karrierről azért nem beszélhetünk. Továbbra is pincérkedett, majd kapott néhány tévés jelenést, pár reklámfilmes szereplést és volt reklámfotózáson is. Komolyabb feladat először a Wyatt Earp című westernben jutott hősünknek, ahol a címszereplő (Kevin Costner) öccsét, a szilárd erkölcsű Warrent alakította. Caviezel hamar népszerű lett a forgatás alatt, összebarátkozott, Costnerrel, Dennis Quaiddel, ráadásul a rendező végig ott tartotta maga mellett, noha eredetileg mindössze négynapos forgatási ideje lett volna. Ráadásul ekkor ismerkedett meg jelenlegi feleségével, Kerrivel is, aki egykor kosárlabdasztár volt, jelenleg pedig irodalomtanárként és kosaras edzőként dolgozik. A jó kezdés azonban nem hozott közvetlen eredményeket – maradtak a tévés szerepek, mint például egy Agatha Christie sorozatban. Az egyetlen soványka kis szerep, ami ebben az időszakban Caviezelnek jutott, az a pocsék Demi Moore-féle katonanős darabban, a G. I. Jane-ben volt, sőt, a Sziklában ő volt az egyik vadászpilóta, de még az arcát sem lehetett látni. Szóval ezzel a korszakkal nem igazán lehet dicsekedni. Aztán eljött 1998 és Jim egy barátjának, Sean Penn-nek köszönhetően megkapta Witt közlegény szerepét Az őrület határán-ban. A második világháború Csendes-óceáni hadszínterén játszódó film egy csapásra meghozta a hírnevet. Caviezel következő filmjében a Tigris és Sárkány rendezőjének, Ang Lee-nek Kína után ismét Amerikában játszódó munkájában, A pokol lovasai-ban – nálunk csak videón jelent meg – ismét katonát játszott, ezúttal az amerikai polgárháborúban. 2000-ben mutatták be a Frequency című sci-fi/thrillert, és a sztárparádét felvonultató A jövő kezdete című filmet. Az előbbiben Caviezel egy tűzoltót alakít, aki rádiókapcsolat segítségével képes 30 évet visszautazni a múltba, és így azóta már halott apját (Dennis Quaid) figyelmeztetni az életét fenyegető veszélyre. Az A jövő kezdeté-ben heroinfüggő fiatalembert játszik, többek között Helen Hunt és Kevin Spacey partnereként és legfőbb feladata az, hogy szomorúan nézzen, amit ő nagyon tud. Ezért is kapta meg az Angyali szemek főszerepét, mivel JLo emlékezett rá, hogy az a „fiú gyönyörűen tud nézni“, és bár a nevére nem emlékezett, de ügynökével megkerestette és felajánlotta neki a közös munkát. Maga a film persze nem nagy eresztés, de jó nézni, ahogy két szép ember ölelgeti egymást. Mostanra Caviezel már bőven válogathat a szerepek közt, és keményen dolgozik is. 2001-ben a Monte Cristo grófja legújabb feldolgozásában magát a címszereplőt alakítja – ki mást? –, majd a Tiszta ügy-ben karrierje során először alakít rossz embert Ashley Judd és Morgan Freeman oldalán, de ezt is el kell egyszer kezdeni. Mellesleg ebben a filmben fontos mozzanatként szerepel Jimnek az a tulajdonsága, hogy mindkét kezét egyformán tudja használni, bár írni bal kézzel ír. A jövő pedig fényes és mosolygós sok lehetőséggel és nagy népszerűséggel. Szó van egy „Paradise Park“ című produkcióról Val Kilmer-rel, egy „The Highwayman“ című moziról és minden valószínűség szerint ő fogja majd játszani a függetlenségi háború híres alakját, Ethan Allent a „Rebles“-ben. Aki ismeri Jim Caviezelt, mind azt állítja, hogy végtelenül kedves, nyitott fickó, aki szeret jót tenni másokkal, és aki nem igazán kedveli a hirtelen jött nagy érdeklődést. Kedvenc étele pedig a mexikói konyha – de kinek nem az? (sn)