A szlovák nyelv a magyar iskolákban

A magyar tannyelvű iskolák szakmai szempontból aktuális feladatai az elmúlt évtizedekben, de az Európai Unióba lépés utáni időszakban is lényegében összefüggnek a szlovák nyelv – mint tantárgy – oktatásával, hiszen olyan jelentős személyiségjegyek kialakítása és formálása, mint a valós önkép, a kommunikációs kultúra, a többnyelvűség, az egyén sikeres társadalmi szocializációja továbbra is része lesz e tantárgy feladatkörének.

E feladatok sikeres realizálásának talán legfontosabb feltétele, hogy ez a tantárgy elveszítse vége a politikai szempontból évtizedek óta indokolatlanul kiemelt és megkülönböztetett figyelemmel kísért szerepét, ami egyben jelentősen megkönnyítené a tantárgy tanulása-tanítása pozitív motivációjának a lehetőségét is. Ezt a változást kiemelkedő fontosságúnak tartjuk azért is, mert az elmúlt időszakban a tantárgy iránt tanúsított megkülönböztetett figyelem mindenekelőtt az indokoltnál gyakoribb ellenőrzések, elemzések, tudásszint-felmérések, értékelések területén jelentkezett, illetve a politikai cél elérése érdekében megvalósítandó oktatási koncepciók kimódolását eredményezte, viszont a nemzetiségi iskolák által megfogalmazott indokolt és megalapozott szakmai igények teljesítését nem tartotta szükségesnek.

A Katedra Társaság ezért tartja fontosnak újra hangsúlyozni a jogos igényt, hogy az oktatásügy kompetens irányítószervei és intézményei biztosítsák a szlovák nyelv mint tantárgy sikeres oktatásához szükséges személyi, tartalmi és tárgyi feltételeket.

A szlovák szakos pedagógusok egyetemi képzése során biztosítani kell végre a specifikus módszertani felkészítést, hogy az érintett pedagógusok a gyakorlatban tudatosan alkalmazhassák a más idegen nyelvek oktatásában egyértelműen sikere vezető kommunikatív nyelvoktatás módszereit, legyenek tisztában a magyar és a szlovák nyelv tanításában kiaknázható pozitív transzfer, illetve a kontrasztivitás elvének alkalmazásával. Sürgősen fel kell számolni azt az elfogadhatatlan és áldatlan helyzetet, mely szerint napjainkban Szlovákiában nem létezik olyan intézmény, amely felvállalná a magyar tannyelvű iskolák szlovák szakos pedagógusainak szakmai továbbképzését, biztosítaná számukra a szükséges szakirodalmat.

Elkerülhetetlennek tartjuk a szlovák nyelv alternatív tanítási programjainak megfogalmazását és kidolgozását, hiszen a tanulók diametrálisan eltérő nyelvi közegben élnek, sőt az eredményességet meghatározó tényezők közül lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani a szociális környezetre is, amely nyelvi szempontból rendkívül nagy eltéréseket mutat. Az alternatív tanítási programok és tantervek mellett a jövőben differenciált óratervekre is szükség lesz.

A szlovák nyelv tanításával kapcsolatban a legnagyobb kihívásnak a jövőben is a tanulók két-, illetve többnyelvűségének a formálását, fejlesztését tekintjük. Az adekvát – vagyis az egyén értelmi képességeinek megfelelő szintű – bilingvizmus, illetve többnyelvűség kialakításakor kulcsfogalomként kell értelmezni a kommunikatív kompetenciát, melynek kialakítása az első számú és egyben a legfontosabb feladat. A szlovák nyelv tanulásakor, tanításakor mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a tanuló a nyelvet olyan témák segítségével tanulja, amelyek személyes, egyéni tapasztalataival függnek össze, tehát az értelmes, a valóságos, a szükségszerű kommunikációt tartjuk fontosnak, amely elősegíti a tanuló érzelmi életének gazdagodását és sikeresebbé varázsolja a nyelv tanulásának érzelmi megalapozottságú motivációját is.

Összegzésül: a szükséges személyi, tartalmi és tárgyi feltételek megteremtése segítse elő, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a szlovák nyelv tanulása-tanítása teljes mértékben a tanulók anyanyelvi és szociális-kulturális ismereteire épülve használja ki a más tantárgyakban anyanyelven szerzett ismereteket, használja ki, érvényesítse a tanulók egyéni nyelvi képességeihez igazodó differenciált oktatást, és biztosítson minél nagyobb teret a szlovák nyelv gyakori aktív használatához.