A palóc kultúrával ismerkedtünk

A tábor célja teljesült, minél több helyről, minél több emberrel ismertetni meg a palócokat. A szerző felvételeA Magyar Ifjúsági Közösség már harmadik alkalommal szervezte meg táborát Közép-Szlovákiában, amelynek célja a palócok életének, kultúrájának és népszokásainak bemutatása volt, különös tekintettel a gömöriekre. A III. Palóc Ifjúsági Tábor helyszíne ezúttal Tornalja volt.

Az augusztus 4-én kezdődő tábort Dubovszky László, Tornalja polgármestere, a Sláger Rádió bemondója, Zupko Mária, Besztercebánya Megyei Ökormányzatának képviselője és Csolti Lajos, Alsóras község polgármestere nyitotta meg. Szintén hétfőn került sor dr. Vályi István előadására is, aki az egészséges életmódra hívta fel a figyelmet és a tábor helyszínének köszönhetően a strandolásra is. A diéták veszélyéről és előnyeiről és a tisztítókúrákról beszélt, és természetesen a sport fontosságáról. Az este folyamán vendégünk volt Dohányos Róbert, a kulturális minisztérium kisebbségekért felelős főosztályvezetője is, aki az este folyamán a táborlakókkal a kisebbségi kultúrák megőrzésének fontosságáról beszélgetett.

Másnap, kedden Gaál Imre történész ismertette a település és a környék történelmi múltját, mesélt az ősi családokról és a körülöttük kialakult mondákról, a családok közötti viszályokról, csatározásokról. Délután Kovács Magda írónő anekdotázott nekünk, a családról, a nagyobb közösségekről és a palócokról. Valamint beszélt a magyarságunk megtartásának fontosságáról és arról, hogy szülőföldjét Gömört azért szereti, mert nem tagadhatja meg az őseit, ezért is ír gömöri szokásokról, gömöri emberekről meséiben és novelláiban. Az este folyamán Gál Éva, a pozsonyi Agora Iroda vezetője a pályázatok iránt érdeklődőkkel beszélgetett. A szerdai napot a kirándulásoknak szenteltük, Hamva, Alsóras és Lőkösháza után Krasznahorkára indultunk, amikor is a buszunk elromlott..., a hosszú várakozás után új busszal indultunk, de énekelni már nem mertünk, mert arra a következtetésre jutott néhány táborlakó, hogy a zene nem tetszett az előző járgánynak, ezért romlott el, a „buszmegtolási kísérlet” sem járt sikerrel. Csütörtökön Balajti Lajos és Puskó Gábor voltak a tábor vendégei. Balajti Lajos a palóc nyelvjárást ismertette meg az előadásra látogatókkal, elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a nyílt – zárt oppozíciója az e hangzónak kiveszett a magyar nyelvből, de szerencse, hogy a nyelvjárások még őrzik ezt a értelem-megkülönböztetőt. Puskó Gábor néprajzos népszokásokat mutatott be, sajnos csak elméletben, hiszen nem volt lehetősége az igazi bemutatóra. Mint tudjuk Gömör ismert fazekasságáról, de szőni is tudnak az itteni asszonyok. Az utolsó napon, pénteken délelőtt Gaál Imre a magyar korona eredetéről mesélt. Több anekdotát is elmondott a szent korona keletkezéséről, kialakulásáról. A mesélés után egy versenyt szervezett, ahol a rajzolni tudók megmutathatták, mennyire ismerik a szent ékszert.

Délután B. Kovács István szintén elméletekről beszélt. Kifejtette nézetét, hogy nem lehet pontosan meghatározni a palócságot, de van több nézet, hogy honnan származik ez az elnevezés, honnan ered a népcsoport. Az a tény, hogy nem lehet pontosan megfogalmazni azt, mi a palóc, annak is köszönhetjük, hogy túl nagy területen laknak. Természetesen nem csak előadások voltak. A táborban töltött hét főleg a szórakozásé volt. Aki akart, megtanulhatott táncolni, énekelni, Agócs Atillának és Agócs Pollinak köszönhetően, akik gömöri táncot és éneket hoztak magukkal, meg egy igazi cigányzenekart. A táncok és énekek tanításán kívül a zenéről és annak szépségéről is meséltek. A zenészek az egész éjszakát nekünk szentelték. A táncház előadóink közül is visszavonzott néhányat. Tábortűz is volt, énekkel és gitárral, és persze a nagy beszélgetések és ismerkedések lehetőségével is. Fociban a fiúk voltak a jobbak, bár a lányokhoz két „idegen légiós” is csatlakozott, akik erre az időre a szurkolóktól női nevet kaptak, Gyöngyike és Sárika becsülettel segítették a csapatot, bosszúságukra a név rajtuk ragadt egész héten. Nagy sikert aratott a vetélkedő, főleg az activity show, ahol nagy színészi teljesítményeket láthattunk és tehetséges költőpalántákat hallhattunk. Megismerhettük a leleményesség tetőfokát, amikor a kék színű dolgokat kellett összegyűjteni, volt kártyacsomag, de még egész csomag fültisztítót is megszámoltattak a szervezőkkel a versenyzők. Szerencsére voltak énekeseink is, a karaoké verseny is nagy sikert aratott.

Az esti bulikat köszönjük Athosnak, és mindenkinek, aki részt vett rajta, de néhány embernek üzenjük az éneklést még gyakorolják.

A tábor célja teljesült, minél több helyről minél több emberrel ismertetni meg a palócokat, akik helyt álltak, remélem megőrzik palócságukat, hiszen Kovács Magda szavaival élve, ha isten erőt ad, még ezer évig itt leszünk. És kérdezem én, miért ne adna. Akik nem tudnak elszakadni a MIK–rendezvényektől, azokkal augusztus végén találkozunk a Galánta mellett lévő Kaskádyn.