A diákokat meg kell tanítani jó döntéseket hozni

Az első szavakat kiejtő baba rámutat egy állatra, és kimondja: kutya. Környezete visszaigazolja állítása igaz vagy hamis voltát. A kisgyermek elbűvölő erejű kíváncsisággal és gondolkodási rugalmassággal rendelkezik. Lényegre törő és elmélyült gondolkodást igénylő kérdéseket tesz fel: „Honnan tudja a földben a búzaszem, hogy tavasz van?” „Mi tartja meg az eget?” „Miért halnak meg az emberek?” Ez a korai kíváncsiság gyakran elhalványul az idő haladtával, különösen az iskolázás következményeként. A gondolkodás fejlődésének és a tanulás sikerességének egyik kulcsa lehet, ha a gyerek korai kérdező lendületét életben tartjuk. Hogyan érhetjük ezt el? Gyermekeink rendelkeznek a tanuláshoz, hatékony gondolkodáshoz szükséges helyzeti energiával, de fennáll annak a veszélye, hogy beleragadnak a gondolkodás alacsonyabb szintű formáiba és a vég nélkül ismétlődő rutinba, hogy nem látnak meg új utakat, nem élik át a lépésről lépésre való előrehaladást, elveszítik annak lehetőséget, hogy a tudás és tapasztalás új csapásait felfedezzék. A gondolkodási és tanulási készségek elsajátíttatásának hagyományosan kétféle felfogása létezik. Az egyik, hogy a gondolkodás tanítását építsük be minden tantárgy tanításába, a tananyag teljes egészébe. A másik felfogás szerint olyan speciális programot kell kidolgozni, melynek során a gyerekekben gondolkodási készségeket alakítunk ki.

Logikai hibák

A logika, akárcsak a számítógép, az általunk használt adatok és észlelések vizsgálatára való eljárás. Ezért a logikai hibákat gyorsan észrevesszük, a helyes logikai következtetéseket viszont – ha a hozzájuk tartozó megfigyelések nem kielégítők – csak lassan fogadjuk el. A hétköznapi gondolkodás viszont nagyrészt észlelésen alapul. Gondolkodásunkban – bár sokaknak ez hihetetlen – központi szerepet játszanak az érzelmek, az érzések és az intuíció. Vannak, akik cselekvéseikben szinte kizárólag megérzéseikre hagyatkoznak, szinte istenítik érzéseiket. Ez a szemlélet veszélyes, mert a valódi érzéseink sokszor a helyzethez nem illők is lehetnek. Ha fejlesztjük észlelőképességünket, jobb eredményt kapunk. A logika és a vita nem változtathat érzéseinken, az észlelés viszont igen. Az érzéseket nem kizárni kell a gondolkodásból, hanem a megfelelő módszerekkel megadni nekik az őket megillető helyet. Az intuíció nagyon fontos szerepet játszik a gondolkodásban, mindamellett veszélyes dolog tétlenül várni a mindent megoldó intuíció sugallatára. (ú, he)