Időszerű kerti teendők

A kertészkedők télen sem pihennek. Nagyobb havazás után ajánlatos végigmenni a kerten és lerázni a fákról, dísznövényekről a havat. Óvatosan tegyük ezt, nehogy az ágak – a hó súlya alatt és a rajtuk kialakuló jégpáncél miatt – megsérüljenek. Ha az időjárás nem engedi a gazdát kint dolgozni, ajánlatos elkészíteni a termesztési tervet, és beszerezni a szükséges vetőmagokat, növényvédő szereket valamint műtrágyát. Ha csak a családot szeretnénk ellátni zöldséggel, gyümölccsel, akkor egy személyre átlagosan 50 négyzetméter termőterülettel számoljunk.

Állandó feladat a raktárhelyiségek szellőztetése, a tárolt gyümölcs vagy zöldség átválogatása. A sérült vagy rothadásnak indult darabokat haladéktalanul távolítsuk el.

Ha az időjárás enyhébbre fordul, ajánlatos a gyümölcsfák kérgét és vastagabb ágait fehér festékkel vagy mésztejjel bekenni. Megkezdhetjük a gyümölcsfák, gyümölcstermő bokrok és a szőlő metszését is. Ne feledjük a vastagabb metszési felületet oltóviasszal vagy fémmentes festékkel bekenni.

A februári fagyos napok után ültethetünk ribiszke- és köszmétebokrokat. Ezek a növények már korán kihajtanak, ezért érdemes a tél végén eltelepíteni őket. A bokroknak jó minőségű kerti talajban földlabdánál 20-30 centiméterrel szélesebb és mélyebb gödröt ássunk. Rossz minőségű, túl homokos, vagy agyagos talajban nagyobb ültetőgödröt ássunk és komposztot, vagy érett istállótrágyát keverjünk a gyökerek közé visszatöltött talajhoz. A régebben ültetett bokrokat még a kihajtás előtt fiatalítsuk meg.

Fagymentes napokon ültethetünk spenótot vagy fokhagymát. Az utóbbi talaját jól fel kell lazítani. A foghagymagerezdeket egymástól 5-6 cm-re duggassuk, megközelítőleg ugyanilyen mélyre.

Fűtött szobában, télikertben, fóliában elvethetjük a lassan csírázó egynyáriak magját. Mivel az évelők is lassan fejlődnek, ezeket is elvethetjük. A csíráztatáshoz sok fényt és nedvességet igényelnek. (gy-r, k-t)