Időben permetezzünk

A 2002-es év nem kedvezett a csonthéjasoknak. Az áprilisi fagyok egyes fajtákat teljes virágzásban érve tönkretették a virágokat, de nem kímélték a később virágzó fajták bimbóit sem. A később kinyíló virágokban a bibe elhalt, beporzásra alkalmatlanná vált. Csak bizakodni lehet, hogy ilyen mértékű fagykár az idén nem ismétlődik meg.

A növényvédelmi teendők sorában az első a lemosó permetezés, amelyre legalkalmasabbak a réztartalmú szerek. A réz nemcsak a gombás, hanem a baktériumos betegségek ellen is védelmet ad. Korai felmelegedés esetén akár február végén, március elején érdemes elvégezni és közvetlen fakadás előtt, amikor a rügyek megduzzadnak, ajánlatos a permetezést megismételni. Nem lemosó permetezés, de hatását tekintve felér egy alapos tavaszi nagytakarítással a kártevő rovarok ellen a még zöldbimbós állapotban elvégzett kezelés. A levéltetű ősanyák ekkor már kikeltek, az áttelelő molylárvák téli rejtekükből előbújtak és megkezdték károsításukat.

Az őszibarack esetében a hatékony védekezés sarokköve a tafrinás levélfodrosodás elleni védelem. A tafrina 14 C-os napi középhőmérsékletig csapadékos, nyirkos időjárásban okozhat súlyos lombvesztéssel járó fertőzést. Akkor permetezzünk, amikor az első zöld, egérfülnyi levélkék megjelennek. A gyors felületnövekedés és a gyakoribb esők lemosó hatása miatt indokolt a felszívódó permetszerek használata. Az időjárástól függően a kezelést 7–10 naponként ismételjük. Csak akkor váltsunk kontakt hatású szerekre, amikor a levegő felmelegszik és elmúlnak a tavaszi esők. A barackmoly lárva állapotban telel és már fakadás után közvetlenül megkezdi károsítását. Ha idejében, virágzás előtt elvégezzük a permetezést, jelentősen korlátoljuk az áttelelő lárvák és a téli tojásokból kikelő levéltetű ősanyák kártételét és tömeges felszaporodását.

A meggy és a cseresznye esetében főként a virágfertőző monília ellen kell védekezni, amely a kinyílt virágokon keresztül fertőz. Ajánlatos felszívódó hatóanyagú szerekkel permetezni, mert nap mint nap újabb és újabb fertőzésre fogékony virágok nyílnak. Az első védekezést fehérbimbós állapotba, legfeljebb 5 % kinyílt virágnál kell elvégezni, majd 7–10 naponta addig folytassuk, amíg virág van a fán. A kétszeri védekezés általában elegendő, de csapadékos, a monília számára kedvező időjárásban a virágzás elhúzódik és ekkor nem maradhat el a harmadik beavatkozás sem. Levéltetvek ellen már virágzás után érdemes védekezni. A cseresznyelégy hosszú rajzásideje miatt a gyümölcsök zöldborsó méretétől kezdve 7–8 naponta védekezzünk 2–3 alkalommal.

Kajszi esetében a kártevők elleni tavaszi nagytakarítást rügypattanáskor végezzük. A kajszi korán virágzik, ha ekkor esős az idő, ne késlekedjünk a védekezéssel, mert a monília elsöpri a virágokat. Válasszunk olyan permetszert, amely a levéllikasztó gombák ellen is védelmet nyújt. Virágzás után 10–14 naponta ismételjük a permetezéseket a betakarításig, hogy a kajszi gnomónia elleni védelem is teljes legyen. Barackmoly, keleti gyümölcsmoly, sodrómolyok ellen virágzás után folytassuk a kezeléseket. A gyümölcsmolyok 3–4 nemzedékes fajok, ezért nemzedékenként legalább egy védekezés szükséges. A szüret után se hagyjuk magukra fáinkat.

A szilva kártevői ellen egérfüles állapotban végezzük a tavaszi nagytakarítást. A sziromhullás végén szilvadarázs és levéltetvek majd szilvamoly ellen kell védekezni. Az utóbbi több nemzedékes kártevő, tojásait mindig a szilva termésére rakja. Ha időben permetezünk, a tojásokban nem alakul ki lárva. A levéltetvek ellen már megjelenésük kezdetén védekezzünk, soha ne várjuk meg, amíg a hajtásvégek torzulnak a tömegesen szívogató tetvektől. A „tűzoltás” ugyanis mindig veszteséggel jár. (Sz. A.)