Azonban még mindig sokakban vetődik fel a kérdés, hogy vajon mennyi idő alatt térül meg a sokszor komoly összegeket jelentő befektetés?
Eleinte lehet, hogy csak a komfortérzetünk lesz más, de a számítások is abba az irányba mutatnak, hogy néhány éven belül megtérül befektetésünk.
Több tízezer forintot dobunk ki havonta az ablakon hőszigetelés nélkül
Ha csak a homlokzati hőszigetelésbe vágunk bele, akkor egyes számítások szerint a fűtésszámla 30 százalékkal csökkenthető. Vagyis havi 40-60 ezer forintos költséggel számolva évi 180 ezer forintot dobhatunk ki az ablakon vagy éppen takaríthatunk meg. Különböző helyeken kialakított szigeteléssel más-más eredményt érhetünk el, ezért az összeg a tető, padlás, padló, pince szigetelésével tovább fokozható. Persze az sem mindegy, hogy mivel szigetelünk.
Az ajánlások szerint érdemes a falakkal kezdeni, mivel a hő kb. 40%-a azon keresztül távozik. Lábazat és padló esetén 10-10%, a födém és nyílászárókon keresztül pedig 20-20% lehet a hőveszteség.
Csökken a hőátbocsátás, nő a megtakarítás
A megtakarítás mértéke és kiszámítása soktényezős. A téglák hővezetési tényezője gyártónként eltérő lehet, de számításba veszik a téglára kerülő hőszigetelő rendszer típusát és vastagságát is. Nézzünk egy példát, hogy hogyan alakul a hőátbocsátási tényező (U érték) egy hőszigetelt és nem szigetelt fal esetén.
A leggyakoribb B30-as, nem szigetelt falazó téglából épült ház esetén a hőátbocsátási tényező 1,3 W/nmK. Éves szinten 600 ezer forintos fűtési költséggel számolva összesen 180 ezer forintnyi hő fog a falakon távozni.
Hőszigetelő rendszer esetén vegyük a legegyszerűbb, 10 cm vastag hungarocell (EPS) hőszigetelő rendszert. A fal 0,5 W/nmK U értéke mellett a veszteség kb. 60 ezer forintra fog csökkenni, vagyis közel 180 ezer forintot takaríthatunk meg csak a homlokzatszigeteléssel évente.
Egy átlagos 120 nm alapterületű ház, 120 nm homlokzata esetén, 10 ezer Ft/nm EPS hőszigetelővel számolva körülbelül 1,2 millió forintból lehet megoldani a homlokzati szigetelést. A fenti számokat és számításokat figyelembe véve befektetésünk optimális esetben 6-8 év alatt megtérül.
A “közel nulla energiaigényű” épület
Az energetikai követelmények egy újonnan épülő háznál folyamatosan változnak. A “közel nulla energiaigényű” épületek fő alappillérei a megújuló energiaforrások. A “közel nulla energiaigény” 2022 június 30-tól megfelel a kötelező energetikai besorolásnak (BB). Ehhez a besoroláshoz az extrán szigetelt ház már kevés lesz és csak akkor lesz elérhető, ha 25%-ban valamilyen megújuló energiaforrással (napkollektor, hőszivattyú) is rendelkezni fog.
Amelyik újonnan épülő ház nem felel meg ennek a követelménynek, az sajnos nem kaphatja meg a használatbavételi engedélyt.
Újonnan építkezőknek a megtakarítás ilyen formában már nem is kérdés.
(PR)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.