Mégsincs köze az ufókhoz az univerzum legtitokzatosabb csillagának

A KIC 8462852 katalógusszámú, a Naptól mintegy 1000 fényévnyi távolságra lévő csillag felfedezője, Tabetha Boyajian után a Tabby csillaga nevet kapta. A Hattyú csillagképben lévő csillag kutatásával elért eredményéről Boyajian, az amerikai Baton Rouge-ban lévő Luisianai Állami Egyetem tudósa vezette kutatócsoport a The Astrophysical Journal Letters című szaklapban számolt be. 

A csillag fénye szabálytalan időközönként 22 százalékkal ingadozik. Ez nagyon szokatlan egy ilyen típusú csillag esetében. A KIC 8462852 csak másfélszer akkora és nagyobb tömegű a Napnál, így a csillagmodellek alapján hasonló fénnyel kellene rendelkeznie. 

A csillagászok több magyarázatot is felvetettek, mi okozhatja a fényingadozást. Lehetnek olyan bolygói, amelyek alkalmanként elvonulnak a csillag előtt, ezáltal lefedik. De még az óriásbolygók is, mint például a Naprendszerben a Jupiter, csak 2 százalékkal tompítják a csillag fényét. Egy másik lehetőség nagy mennyiségű üstököstörmelék vagy egy nagy, rendszertelen, porból álló lemez jelenléte, amely körülveszi a csillagot. Az ilyen por azonban felmelegszik és így infravörös sugárzással felismerhetővé válik, ezt azonban eddig nem tudták megfigyelni a kutatók, ez a jelenség nehezen is mérhető.

A legextrémebb feltételezés szerint egy technológiailag fejlett civilizáció a csillag környezetében egy úgynevezett Dyson-szférát alakított ki, hogy fedezze energiaszükségleteit. Freeman Dyson amerikai fizikus az 1960-as években vetette fel, hogy az ilyen civilizációk gigantikus, rácsos szerkezetű lemezzel vehetik körül az ilyen csillagokat, hogy minél több sugárzási energiát gyűjtsenek be általa.

A Tabby csillaga esetében azonban nincs földönkívüli civilizációra utaló jel. 

A rejtély annyira érdekfeszítő, hogy 1700 támogató több mint 100 ezer dollárt költött arra, hogy lehetővé tegyék a további megfigyeléseket. 

A kutatók 2016 márciusa és 2017 decembere között végezték megfigyeléseiket a Las Cumbres csillagvizsgáló Mauin és a Kanári-szigeteken lévő teleszkópjai segítségével. 2017 májusától négy olyan epizódot figyeltek meg, amikor a csillag fénye halványult. Az adatok szerint azonban a vörös fény kevésbé halványult el, mint a kék fény. Egy nagy, áthatolhatatlan objektum viszont a fény minden színét egyenlőképpen tompította volna el, ha elhalad a csillag előtt. 

Boyajian csapatának legújabb elemzései szinte teljesen kizárják egy olyan mesterséges óriásszerkezet jelenlétét, mint a Dyson-szféra. 

Az adatok inkább nagyon finom, a milliméter ezredrészénél jóval kisebb szemcsenagyságú porra utalnak - írják a szakértők. Az ilyen por a különböző színek fényét eltérő mértékben nyeli el.

"Nagy valószínűséggel a por az oka, hogy egy csillag fénye világosabb vagy sötétebb. Az új adatokból kiderül, hogy a különböző fényszíneket különböző intenzitással blokkolja. Ami köztünk és a csillag között elhalad, ezért nem átláthatatlan, mint ahogyan az egy bolygó vagy egy nagy földönkívüli szerkezet esetében várható lenne" - fogalmazott a kutató. 

"Nem vagyunk benne teljesen biztosak, hol van a por, de úgy tűnik, valahol a csillag körül. Azt sem tudjuk, pontosan honnan származik - talán összeütköző aszteroidákból vagy üstökösökből" - tette hozzá.