Hőmérséklet-igény

A kukorica terméshozamát a nedvesség és a hőmérsékleti viszonyok valamint a talajadottságok, a tápanyagellátás, az alkalmazott termesztéstechnológia, a vetés és növényvédelmi tényezők mellet a növény termesztési potenciálját hordozó vetőmag tulajdonságai is jelentős mértékben befolyásolják. A kukorica vetőmagja a növény koncentrált genetikai tulajdonságainak tárháza, amely endospermiumból, a vetőmag burkából és a csírából áll. Az endospermium a magban található táplálékraktározó szövet, amely a csírázáshoz és a csíranövény fejlődéséhez biztosítja a tápanyagokat, s a mag tömegének több mint négyötödét teszi ki.

A kukorica azon növények közé tartozik, amely annak ellenére, hogy kineveli a saját vetőmagját, emberi segítség nélkül egyik évről a másikra tömegesen nem tud szaporodni. Ehhez a termelő szakismereteire és folyamatos munkájára van szüksége, aki a megtermett vetőmagot a növény igényeinek megfelelő termesztési feltételek közé elveti, a kikelt növényt pedig gondozza, kezeli.

A vetőmagot ma már elsősorban a koraiságot jelző FAO értékek alapján osztályozzák. Ennek legalacsonyabb értékeit, amelyek egyúttal a koraiságra utalnak FAO 180 - 240 körüli számokkal jelölik, a legkésőbbi tehát hosszabb tenyészidejű fajták FAO értéke 580 – 600 körüli. A koraisághoz kapcsolódó értékek közé tartozik a tenyészhőmérséklet összértéke, amelyet a szemeskukoricánál a fiziológiai érésidő végéig (35% nedvességtartalom), a silókukoricánál pedig a tejesérés végéig szükséges hőmennyiséget jelzi, s azt az egyes napokon mért 6 foknál magasabb hőmérsékleti átlagok összegeként számítják ki. A vetőmagot ennek alapján az egyes termesztési (burgonya-, kukorica-, répatermesztő) körzetek adott hőmérsékleti viszonyaihoz és a termesztés céljához igazodva választják.

A terméshozam alakulásában ugyancsak fontos tényező a vetés, amelynek optimális feltételeit megfelelő talajelőkészítéssel teremtjük meg. Ennek eredményeként a vetés tervezett ideje előtt pár nappal a tervezett vetési mélységnél 1-2 cm-rel mélyebben aprómorzsás és porhanyós de nem porszáraz magágyat készítünk. A kukoricasorok távolsága 70-75 cm, az állománysűrűség a sorok egymás közötti távolsága alapján az alábbi táblázatban közölt ajánlott sűrűség szerint számítható ki.A kukorica vetésének ajánlott minimális talajhőmérséklete 6 oC.

A kukorica-állomány ajánlott sűrűsége a fajta koriaságától függően: