Hogyan válasszunk permetet?

Mielőtt azonban a szereket megvásárolnánk, sorra kell vennünk, hogy milyen növényeink vannak, s ezeket mely betegségek és kártevők ellen kell védeni. Kaphatók ugyanis olcsóbb és drágább permetszerek. A drágábbak esetében általában a hatásidő is hosszabb. A gombaölő permetszerek átlagosan 12–14 napig, a rovarölő szerek pedig akár 21 napig is hatnak. Az utóbbiakat tehát kevesebbet kell permetezni. Ilyen a legtöbb felszívódó vagy szisztemikus hatással rendelkező permetszer, ezért ezeket akár esőállóaknak is mondhatjuk.

Az olcsóbb szerek rendszerint rövidebb ideig hatnak, hatásuk csak gondos, pontos használat esetén nyújtja a kívánt eredményt. Ezekkel rövidebb időközönként, átlagosan 7–8 naponként kell permetezni. Mivel kívülről ható – kontakt – szerek, csapadékkal, vízzel könnyen lemosódnak, kevésbé esőállók.

A kezelt terület nagyságától függően választjuk meg a csomagolást. Tudni kell azonban, hogy a kis kiszerelésű permetszerek drágábbak.

Ha több gyümölcs és zöldségfélét is akarunk egyszerre védeni, akkor olyan hatóanyagú permetszert válasszunk, amelyet nem egy, hanem több növényre engedélyeztek, így kevesebb vegyszerrel kell dolgoznunk. Ha jól választunk, ugyanazzal akészítménnyel akár az egész kert is megvédhető.

A permet kiválasztásakor gondolnunk kell arra is, hogy a vegyszerek többsége nemcsak a kórokozókra hat, hanem – szakszerűtlen alkalmazás esetén – a növényt, környezetet és az embert is mérgezi. Ezért is ajánlatos a termékhez csomagolt használati utasítást maradéktalanul betartani.

A sikertelen növényvédelmi beavatkozásnak több oka is lehet:

– a téves diagnózisból adódó hibás védekezés: Ha egy növényi betegségre, kártevőre utaló elváltozást észlelünk, tudnunk kell, mi okozza a bajt, és milyen hatóanyaggal védekezzünk ellene. Ha például az atka vagy tripsz szívogatását tévesen ismerjük fel, és a növényt gombabetegség ellen védjük, a gombaölő szer az adott problémát nem fogja megoldani.

– megkésett védekezés, gyenge növényvédelmi hatás: Egyes betegségek és kártevők ellen megelőzően kell védekezni. Ha az almán varasodás okozta foltot, vagy a szőlőlevélen peronoszpórát észlelünk, a védekezés már elkésett. Ugyanez érvényes az almamolyra és más gyümölcsmolyokra, ha a kártevő hernyója már berágta magát a gyümölcs belsejébe. Éppen ezért a veszélyes kórokozók ellen feltétlenül megelőző módon kell védekeznünk.

– szertúladagolás, növénykárosodás: Egy megkésett védekezésből keletkező kárt a permetadag növelésével nem lehet korrigálni. A csomagoláson feltüntetett ajánlott töménységet önkényesen soha ne növeljük. Ez ugyanis sok esetben a növények perzselését vagy torz növekedését eredményezi. Nem beszélve arról, hogy a várakozási idő is meghosszabbodik.

– a permetezés egyenetlensége: Az adag mellet a szer hatékonyságát a kijuttatás egyenetlensége is alapvetően meghatározza. Ha a növény egyes részein hiányos a lefedettség, borítottság, ott károsodás jelentkezik. Vannak olyan kártevők, melyek a levél fonákján tartózkodnak, pl. tetvek, atkák, kórokozók szaporító képletei. Ha ellenük kontakt hatású permetszerrel védekezünk, akkor ezt úgy kell tennünk, hogy a kártevőt elérjük, különben a várt hatás elmarad.

– gyomos növényállomány: Gyakran a vegyszeres védekezés hatástalan, ha a növényállomány gyomos. A gyomokon élő kártevők ugyanis gyakran a gyomnövény elpusztítása után válasszák táplálékul a haszonnövényt. Egy megkésett gyomirtással szabályosan rákényszerítjük a kártevőket arra, hogy a gyomokat elhagyják, és a kultúrnövényeken telepedjenek meg.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó