A választás után dél-szlovákiai magyarokat kérdeztünk arról, hogyan látják közösségünk továbblépési lehetőségeit.
Hogyan tovább magyarság?
Bernáth Tamás,
a Komáromi Jókai Színház színésze
Bevallom, csalódott vagyok a választási eredmények láttán.
Úgy érzem, a szlovákiai magyarság széthúzásának az eredménye, hogy sem az MKÖ, sem a Híd nem jutott be a parlamentbe, és nincs érdembeli képviseletünk legfelsőbb szinten. Önkritikát kéne gyakorolni és tudatosítani végre: nem vagyunk olyan sokan, hogy szétforgácsolódjunk.
Az egységben, közös nevezőre jutásban, a megegyezésben látom a jövőt. Fájlalom, hogy ezt sokan nem tudatosítják, feleslegesen szítják az ellentéteket, ahelyett, hogy a közös érdekeinket tartanánk szem előtt. A magyar párt szimpatizánsa vagyok, de sosem voltam párttag. Várakozó állásponton vagyok azzal kapcsolatban, hogyan alakul az új kormány vezetése alatt a magyar kultúra helyzete Szlovákiában.
Simon Attila,
a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, történész
Örülök, hogy egy szabad és demokratikus választás van mögöttünk, ami azt jelzi, működik a demokrácia.
Még akkor is ezt gondolom, ha a választás eredménye nem az én ízlésem szerinti. Jobban örültem volna kevesebb populistának, több liberálisnak és több magyarnak. Az igazi kérdés azonban már nem az, miért nincs magyar képviselet (amiben a rend kedvéért nemcsak a Híd és az MKP, de az Összefogás is nyakig benne van), hanem az, hogyan tovább, hogy legközelebb legyen.
Ehhez egyrészt be kellene fejezni a másik micsodájának a méregetését, másrészt meg kellene találni azt a szerkezetet, amely úgy szavatolja a magyar érdekek összefogását, hogy közben a társadalmunkon belül meglévő sokszínűség és sokféle gondolkodás jogosultsága se legyen megkérdőjelezve.
Kovács Tamás
– Tomi Kid ökölvívó
Annak örülök, hogy nagyon sokan elmentek választani, azt viszont nagyon sajnálom, hogy nem lesz magyar képviselet a parlamentben. Bíztam benne, hogy bekerülnek. Nem szét kellett volna húzni, hanem össze kellett volna tenni azt a kicsi erőt, amely nekünk van. Mégis bízom benne, hogy szebb lesz Szlovákia sorsa és valamennyire jobb lesz a választás után.
Szpisák Gyula,
a kassai Thália Színház menedzsere
Szomorú, egyben csalódott vagyok, hogy magyar képviselet nélkül alakul kormány.
Ettől függetlenül azt gondolom, hogy helyünk van a Matovič-féle összeállításban.
Bízom benne, hogy felkínál valamit a magyaroknak, hiszen ő is ígéretet tett a felvidéki magyaroknak. Azon túl, hogy szomorú és csalódott vagyok, szerintem ez pont az a pofon volt, amelyre már régóta szükségünk volt, hogy végre észhez térjünk. Megértem azokat is, akik nem magyar pártra szavaztak, de úgy gondolom, hogy Bugár Bélának már a parlamenti választás előtt le kellett volna mondania. Hibákat látok a másik oldalon is, kíváncsi vagyok, az eredmények tükrében kik vállalják majd a felelősséget. Nehéz megjósolni, mi lesz négy év múlva, abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy az elkövetkező négy évben is csak a mi beleszólásunkkal dönthetnek a sorsunkról. A hiányzó magyar képviselet a civil életre veszélyt jelenthet, ugyanakkor előny is származhat belőle, hiszen a történelem azt bizonyítja, hogy a bajban mindig összefogtunk. Szerintem a magyarság egy picit elkényelmesedett az előző rendszerekben, csomó minden más társadalmi kérdés fontosabbá vált számunkra, mint a hovatartozásunk. Működik a magyar kultúra, lehet magyarul beszélni, magyar táblák is vannak az országban, de arról valahogy megfeledkeztünk, hogy kormányzati szinten hol vagyunk. Máskülönben a szlovákok most attól tartanak, hogy a kimaradás miatt a magyar tömbök radikalizálódni fognak, és szerintem ez néha kell. Bízom benne,hogy felébredünk, és négy év múlva sokkal jobb helyzetben leszünk.
Peternai Zsuzsanna,
az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója
Az egyik szemem sír, a másik nevet a választási eredmények láttán. Sajnálom, hogy nem jutott be az MKÖ a parlamentbe és nem lesz képviselete a magyarságnak. Örömmel tölt el viszont, hogy a választásra jogosultak többsége úgy döntött, nem ad újabb esélyt a Smernek. Rendszeres olvasója vagyok a Trend és a Týždeň lapoknak, figyelmesen olvastam az egyes pártok vezetőivel, képviselőivel készült beszélgetéseket, ismerkedtem a programokkal.
Éppen ezért nehezményezem, fájlalom, hogy a progresszív vonal lelkes, fiatal képviselői nem jutottak be a parlamentbe. Átgondolt, korszerű programot kínáltak a választóknak, de talán még nem érett a társadalmunk az ilyen jellegű változásra. Reménykedem, hogy a lakosok által megválasztott pártok képviselői, az új kormány az itt élők érdekeit tartja szem előtt, és túllép az önös érdekeken.
Szabó Pál
kutatófizikus
A választás eredménye vegyes érzelmeket kelt bennem.
Örülök, hogy végre vége a Fico-féle kormányzati rendszernek, annak viszont kevésbé, hogy az új kormányt populista pártok fogják alkotni. Magyar szempontból két üzenete van az idei parlamenti választásnak: ha legközelebb is úgy fogjuk érezni, hogy szükség van magyar képviseletre, minden szlovákiai magyarnak egyesülnie kell. De ha összehasonlítjuk a szlovákiai magyar pártok választási eredményeit, akkor egyértelmű, hogy a felvidéki választóknak már nem pusztán magyar, hanem olyan pártra van szüksége, amelyben a lehetséges megoldások jók és jól vannak megfogalmazva. Ez most hiányzott, inkább az összefogásra összpontosítottunk, és megfeledkeztünk a pártok összpolitikai helyzetéről. Azt hiszem, hogy a született eredmények nem szólhatnak bele a felvidéki magyarok hétköznapjaiba. A nemzetiségi problémák már nincsenek olyan erősen jelen a szlovák társadalomban, mint pár évvel ezelőtt, úgy vélem, az elkövetkező években hasonló lesz a helyzet, mint korábban, sőt, az új kormány valószínűleg azt a vonalat fogja követni, amelyet eddig is.
Molnár Csaba
szlovákiai magyar filmrendező
Úgy gondolom, hatalmas lehetőséget szalasztott el Szlovákia. Annak viszont örülök, hogy nulla az esélye, hogy a Smer vagy az ĽSNS kormányra kerüljön. De a két éve történt tragédia és az azt követő társadalmi megmozdulás fényében sokkal több proeurópai szellemiségű, szakértelmen alapuló, korrekt politikát folytató képviselőnek, főleg képviselőnőnek kellene ülnie a parlamentben. Csalódtam, hogy nem jutott be a parlamentbe sem a PS/Spolu, sem a megújult KDH. Sajnos beigazolódott, hogy a szlovákiai magyar társadalom teljes egészében érdekképviselet nélkül marad.
Most még nehéz elképzelni, hogy ez mit jelent, bár Grendel Gábor adhat legalább egy kicsi reményt. Nem tudom szavakba önteni, mennyire örülnék, ha a szlovákiai magyar politika rátalálna egy új hangra, amely komolyan vehető, felnőtt hang, és élvezi a társadalom támogatását is. Szerintem több nyitottság és kompromisszumkészség vezet ehhez az úthoz. Ha a megújulás lesz a cél, akkor nem az elődeink hibáit és sérelmeit, hanem elsősorban az erényeiket kellene átörökíteni. Ez nehéz lesz a mostani helyzetből.
Nagy Enzoe Zoltán
festőművész
Életünk során sokszor kerülünk válaszút elé. A változás, a változtatás az élet megújulása lehet. Ezt az életem során olykor kényszerű, olykor kívánt változásokkor már pozitívan megtapasztaltam. Ez érvényes lehet a politikai életre is. De amikor változásról beszélünk, fontos hogy ne felejtsük el, honnan jöttünk, kik vagyunk.
Fontos lett volna a magyarok képviselete a szlovák parlamentben – ez most nem sikerült, de ez most összekovácsolhat bennünket, hogy reménységgel tekinthessünk a jövendőbe!
Ambrovics Ferenc,
a Minit vállalat tulajdonosa, ügyvezető igazgatója
Vártam meglepetéseket, mégis nagyon meglepett a Híd eredménye. Az emberek nem felejtik el a régi bűnöket. Az, hogy a Kuciakgyilkosság után a Híd nem lépett ki a koalícióból, valószínűleg nagy hiba volt, amit a választók nem bocsájtottak meg. A másik hiba az, hogy a választók elvárták a magyar pártok összefogását.
Elgondolkodtató, hogy néhány ember személyes érdeke előbbre való volt, mint a magyar közösség érdeke. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyarok nagy számban az OĽaNO-ra szavaztak. A magyar pártok nem kínáltak programjaikban olyan lehetőségeket, amelyeket a fiatalok értékelni tudtak volna. A 21. században korszerűbb gondolatokkal, fiatalosabb lendülettel kell megszólítani a fiatalokat, a megszokott szlogenek már nem elegendők.
Urbán Péter,
a Tandem vezetője
Az egyik szemem sír, a másik nevet. Annak örülök, hogy a Smernek nem sikerült megnyernie a választást, és kormányváltás lesz, annak viszont már kevésbé, hogy az egyik legszínvonalasabb programmal kiálló, és a legjobb szakértői gárdát felsorakoztató PS/Spolu nem került be a parlamentbe. Nagy kár érte. De összességében még így is egy jobb kormányt várok, mint az eddigi volt. A magyar pártok (le)szerepelésén nem lepődtem meg, a Híd azt kapta, amit megérdemelt: lepaktáltak Ficóval, és a Kuciak-gyilkosság után se hagyták faképnél őket, teljesen elvesztették a hitelüket, maguknak köszönhetik ezt az eredményt.
A választók a teljes szlovákiai magyar politikai érdekképviseletet visszaküldték az alapokhoz, hogy újrakezdjék az építkezést. Szerintem az Összefogás fiataljainak kéne lerakniuk az új alapokat a Híd fiatal, hiteles politikusaival. A nagy öregek, mint Bugár és Csáky meg teljesen távozhatnának a politikából, az nagyban megkönnyítené a megbékélést.
(szaz, mb, nr, vp, czg, sk)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.