Hasznosítható hulladék

A biokertészkedés jelentőségét egyebek között abban is látom, hogy lehetővé teszi a kerttelepek, falvak és a kertes házakkal beépített városrészek mentesítését a növényi eredetű hulladéktól, amely a közterületekre kerülve, ősztől tavaszig – míg a dudva át nem növi –, csúfítja a látványt. Valamivel jobb megoldás a hulladék kertben történő elégetése, csakhogy a nem tökéletesen száraz hulladék égetéskor kellemetlen, fojtogató füstöt áraszt, amely néha lehetetlenné teszi a kerti munka végzését a szomszédok számára is.

Azon ismeret alapján, miszerint egyes baktériumtörzsek – kellő oxigénellátás hiánya esetében – a nedves cellulóz tartalmú anyagokat elég magas hőmérsékleten, és jelentős hőmennyiség kíséretében bontják, a 6 x 3 méter alapterületű fóliám közepén ősszel a növényzet betakarítása után 5 x 1 x 0,8 méteres gödröt ástam. Ebbe beleszórtam a kissé összeaprított növényi maradványokat, összegereblyézett falevelet, a nyúl- és baromfitrágyát, mely ősztől tavaszig összegyűlt. A fólia felhúzása után a gödörbe szórt hulladékot alaposan megnedvesítettem, jól tömörítettem, majd betakartam azzal a földdel, melyet a gödör ásásakor oldalára raktam. A földet biokomposzttal is feljavítottam. A fóliasátor szélére előveteményként retket és salátamagot vetettem. A hulladékkal megtelt, majd földdel takart gödör felé előveteményként káposztaféléket vetettem palántanevelés céljából. Április végéig a retket felszedtem, a palántákat pedig kiültettem végleges helyükre. A fóliasátor két oldalára fő növényként a lakás ablakaiban műanyagpoharakban előnevelt paprikapalántákat ültettem. A közepére, azaz a lassan bomló kerti hulladékot tartalmazó gödör felé május 2-án kiültettem a lakásban előnevelt salátauborka palántákat. Ugyan azon a napon hasonló fejlettségű uborkapalántákat ültettem a kontroll fólia közepére is, amelyben nem volt korhadó alap. ĺgy jól megfigyelhettem a korhadó hulladék hatását az uborkapalánta fejlődésére. Abból a fóliasátorból, melyben az uborka a korhadó alapra volt ültetve, az első fogyasztásra alkalmas terméseket június 1-től kezdtem szedni, míg a másik fóliában fogyasztásra alkalmas uborka csak június 16-ára fejlődött ki.

Az egyik évben csiperke gombát is ültettem július elején az uborka közé. Abból a fóliasátorból, ahol az uborka korhadó talpon volt, augusztus első harmadának a végétől fokozatosan a fagyok megérkezéséig 123 darab jól fejlett csiperke gombát szedtem, míg a másik fóliában, ahol nem volt korhadó alap, egyetlen darab sem fejlődött ki.

A fent leírt megfigyeléseim is igazolták meggyőződésemet, hogy egyszerű biotechnológiai módszerekkel hasznosítható az összes kerti hulladék, és ennek közterületekre történő kihordása vétek.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára