Táppénz jobb feltételekkel

Januártól enyhülnek a táppénzre való jogosultság megítélésének a feltételei. A gyakorlatban ugyanis olykor abszurd helyzetek is előfordultak, a szociális biztosításról szóló normamódosítás ezekre reagál. A jelenleg hatályos törvény értelmében a táppénzt – beleértve az ápolási díjat és az anyasági támogatást is – csak akkor folyósítják, ha az alkalmazottnak nincs semmilyen más bevétele. 2011-től ugyanis minden adóköteles jövedelem beleszámít a kivetési alapba. Emiatt, ha az alkalmazottnak a betegsége idején volt valamilyen adóköteles bevétele, az adott hónapra elveszítette jogosultságát a táppénzre. Ilyen eset például, ha a cég szociális alapjából éppen abban a hónapban fizetett ki valamilyen kisebb jutalmat, esetleg hozzájárult az alkalmazott utazási költségeihez, kábeltévé-előfizetéséhez, vagy egy pénzintézmény a saját alkalmazottainak kamatkedvezményt nyújtott. Januártól ilyen esetekben már nem vonják meg a táppénzt. 2014-től csak akkor nem fog járni, ha az alkalmazott egyéb bevétele munkáért járó fizetés lesz. Előfordulhat, hogy valakinek két vagy három állása van: a főállása mellett kiváltotta a vállalkozási engedélyt, s megbízási szerződés(ek)re is vállal munkát. Januártól az utóbbiak is kötelezően fizetik a járulékokat, a vállalkozók pedig előző évi összbevételük alapján kötelezően, ezen felül pedig önként is fizethetnek a Szociális Biztosítóba. Ha egy ilyen, 3 állással rendelkező személy megbetegedik, a kezelőorvosától 3 olyan nyomtatványt kellene kérnie, mellyel igazolja a munkaképtelenség kezdetét, mindhárom munkahelyén ezt le kell adnia, és 3 biztosítás alapján lenne jogosult a táppénzre. Ugyanakkor a biztosító megszabott egy felső határt, 2013-ban a napi kivetési alap maximális összege – a több biztosítás alapján összesített kivetési alapé is – 38,761 euró, 2014. január 1-jétől ez 39,6987 euró lesz. Hiába nagyobb az összfizetése, csak a kivetési alap maximuma alapján számolják a táppénzét. A táppénzre való jogosultság 2014-től nem szűnik meg, ha a betegszabadság alatt a munkaadó kifizet valamilyen hozzájárulást, prémiumot vagy kedvezményt biztosít. Könnyítés ez a kismamáknak is, akiknek a munkaadó a gyermek születése alkalmából adott valamilyen támogatást, esetleg kifizeti a ki nem merített szabadságukat: jövőre ez már nem fogja befolyásolni jogosultságukat az anyasági, vagyis a terhességi-gyermekágyi támogatásra. Ami pedig a vállalkozókat illeti, jövőre már nem lesz be- és kijelentési kötelezettségük a Szociális Biztosítóval (SP) szemben. Az önkéntes biztosítást sem kell ezentúl felmondani, ha valaki két egymást követő hónapban nem utalja át a biztosítási díjat, a harmadik hónapban automatikusan megszűnik. Ez könnyítés azoknak a vállalkozóknak, akik időközben kötelezően járulékfizetővé váltak, de elfelejtették felmondani az önkéntes biztosításukat. A fel nem mondott és nem fizetett önkéntes biztosítás jelenleg a biztosítóval szembeni tartozásnak minősül. Könnyítés az is, hogy 2014-től a jelenlegi 10-ről 5 évre rövidül az az időszak, melyet a Szociális Biztosító vizsgál a táppénz odaítélésekor, hogy ez alatt a vállalkozó vagy az önként biztosított személy fizette-e a járulékokat.