Szeptembertől 10 százalékkal nőtt a hivatásos bérszülők jutalma, de a béremelést csak októbertől érzik meg a pénztárcájukon. Az intézkedés 774 profi szülőt érint, és az állam szeretné ezt a „foglalkozást” vonzóbbá tenni.
Profi szülő, nevelőszülő, pótszülő és gyám
A szociális ügyi minisztérium célja folyamatosan javítani a profi szülők megélhetési és munkakörülményein, és szeretnék elérni, hogy a számuk növekedjen. Szlovákiában ugyanis több mint 5 ezer gyermek él gyerekotthonokban, a profi szülők azonban csak mintegy 1400 elhagyott gyermekről gondoskodnak.
Szakemberek szerint a bérszülői foglalkozás rendkívül igényes, ugyanakkor nagyon fontos, hiszen a gyermekotthonokkal szemben családi környezetet biztosítanak a rászorulóknak. Augusztus végéig egy ilyen profi szülő havi átlagfizetése 1692 euró volt, a 10%-os béremelés szeptember 1-jétől érvényes, de az érintettek csak októberben kapják kézhez először a megemelt összeget, ami 1861,20 eurót jelent.
„Örülök, hogy a költségvetésből sikerült előteremteni az emeléshez szükséges keretet. Tisztelem azokat, akik vállalják a bérszülői munkát, nagyra értékelem szülői gondoskodásukat és azt, hogy biztonságérzetet nyújtanak a gyerekeknek. Ez a foglalkozás egyben küldetés és hivatás számukra. Profi szülők nélkül mintegy 1400 gyerek nem ismerné meg, mit jelent a biztonságos otthon” – mondta Soňa Gaborčáková munka-, szociális és családügyi miniszter. Bízik benne, hogy a jövőben nőni fog a profi szülők száma. A jelenlegi 774-ből 621-en állami család- és gyermekközpontokban dolgoznak, 153-an pedig nem állami intézményekben működnek.
Professzionális család
A profi szülők munkája mindig az adott gyermek igényeihez igazodik, munkahelye pedig a saját otthona, mely igyekszik pótolni a gyermek természetes otthoni környezetét. A hivatásos család a gyermekotthon szervezeti egysége, miközben az intézmény alkalmazottja saját otthonában vagy a gyermekotthon által biztosított lakásban, házban gondoskodik a gyerekekről.
Aki úgy dönt, professzionális szülő lesz, az lényegében foglalkozást választ magának. Érdeklődni a lakhely szerint illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalban kell. Feddhetetlennek kell lennie, és középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Ha a családügyi hivatal alkalmasnak találja a feladatra, a hivatal közvetítésével abszolválnia kell egy 60 órás tanfolyamot. Aki speciális gondoskodásra szoruló – viselkedészavarral küszködő, kábítószer- vagy más függőségben szenvedő – gyerekkel akar foglalkozni, megfelelő főiskolai szakképesítésre van szüksége, és a 60 helyett csak 40 órás tanfolyamot kell elvégeznie. Utána fel kell venni a kapcsolatot valamelyik gyerekotthonnal vagy válságközponttal. Tanácsos a lakhelyhez legközelebbi intézményt megszólítani. A gyermekotthon a jelentkezőt alaposan átvilágítja. Pszichológiai tesztek segítségével ellenőrzik a lelki állapotát, pszichikai felkészültségét, mennyire labilis személyiség, vannak-e valamilyen pszichológiai kockázatok, felmérik a kognitív képességeit. A szóbeli megbeszélés során rákérdeznek a motivációjára, az előző szakmai gyakorlatára, tesztelik a kommunikációs készségeit. Ezen kívül elmennek az otthonába, hogy meggyőződjenek, alkalmas-e gyermek befogadására, és a család többi tagja hogyan viszonyul az új családtag érkezéséhez. Ha alkalmasnak találják, a profi szülő a gyermekotthon alkalmazottjává válik, szerződést ír alá, munkájáért fizetést kap. Egy profi szülő 1-3, házaspár pedig 2-6 gyermekről gondoskodhat.
Mivel a profi szülő és a gyerekotthon között munkajogi viszony van, a szülő és a gyermek között nem jön létre semmilyen jogviszony. A professzionális család előnye a családias környezet, valamint hogy a testvérek együtt maradhatnak. A profi szülőknél legtöbbször csak ideiglenesen maradnak a gyerekek, amíg visszatérhetnek vér szerinti családjukba, ha pedig erre nincs mód, nevelő- vagy adoptív szülőket próbálnak keresni.
Pótszülő
A profi szülőkön kívül létezik pótszülő, nevelőszülő és gyám is. Amennyiben a gyermek érdeke azt kívánja, a bíróság pótszülőre bízhatja. Pótszülő csak olyan természetes személy lehet, aki Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkezik, valamint egészségi állapota lehetővé teszi, és személyiségénél fogva is alkalmas a tisztség ellátására. A bíróság elsősorban a kiskorú rokonát szokta ezzel a feladattal megbízni. Úgy kell gondoskodnia a rá bízott gyermekről, mint a vér szerinti szülőknek, ám jogi kérdésekben az érdekeit csak korlátozott mértékben képviselheti, ez vonatkozik a vagyonkezelésre is – hacsak a bíróság nem döntött másképpen. A vér szerinti szülőknek jogukban áll kapcsolatot tartani gyermekükkel, ha erről nem tudnak megegyezni a pótszülővel, a kérdésben bíróság dönt.
A biológiai szülők eltartási kötelezettsége nem szűnik meg. Amikor a bíróság pótszülői gondoskodást rendel el, tartásdíj fizetésére kötelezi a vér szerinti szülőket. Ha a pótszülői gondoskodást meghatározott időre rendelik el, utána a bíróság megvizsgálja, a gyermek visszatérhet-e vér szerinti szüleihez. Ha nem, ismét pótszülőnél helyezi el. Hasonlóan járnak el a pótszülő esetleges halála esetén is.
Nevelőszülők
Ha a szülők képtelenek gondoskodni gyermekükről, és nincs olyan közeli hozzátartozó, akire a kiskorút ideiglenesen rábízhatnák, állami gondozásba veszik, de gyermekotthon helyett nevelőszülőknél (pestúnska starostlivosť) is elhelyezhetik. A nevelőszülő nincs munkajogi viszonyban a gyermekotthonnal, ő csak felajánlja az államnak vagy a gyermek biológiai szüleinek, hogy helyettük elvégez egy szolgálatot, éspedig gyermekvédelmi szakellátást, személyes gondoskodást nyújt a családból kiemelt gyermek számára, egyfajta pótszülőként próbál családi hangulatot, körülményeket biztosítani.
A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek továbbra is a biológiai szülők gyermeke marad, és ideális esetben folyamatosan tartja velük a kapcsolatot, hogy amikor a szülők ismét képesek lesznek gondoskodni róla, gond nélkül visszatérhessen a családjába. Bárki nevelőszülővé válhat, csak jelentkeznie kell a lakhelye szerinti szociális ügyi hivatalban. A végzettséggel kapcsolatban nincs semmilyen követelmény. Fontos, hogy feddhetetlen legyen, egészségi állapota lehetővé tegye a gyermekekről való gondoskodást, valamint megfelelő lakhatási körülményeket kell biztosítania. Mindezt megfelelő dokumentumokkal kell igazolnia, amelyeket csatol a szociális hivatalban kitöltött nyomtatványhoz. Miután elvégez egy 26 órás tanfolyamot, 15 napon belül felkerül a nevelőszülők listájára. Létezik egy lista a nevelőszülőkre váró gyermekekről is, és a szociális hivatal, bizonyos esetekben maga a gyermekotthon is betöltheti a közvetítő szerepét a gyermek és a nevelőszülő közötti kapcsolatteremtés során.
A nevelőszülőnek nincs eltartási kötelezettsége a gondozott gyermekkel szemben, ezért az állam anyagilag támogatja őt. Ezenkívül a vér szerinti szülőket tartásdíj fizetésére kötelezik, amit a nevelőszülőnek kell folyósítaniuk. Mivel a nevelőszülői státusz nem alkalmazotti státusz, a nevelőszülőnek – amellett, hogy idegen gyermekekről gondoskodik – általában van rendes munkahelye is. Noha nincs különösebb megkötés, egy nevelőszülőnél hány gyermeket lehet elhelyezni, anyagi okokból legtöbbször legfeljebb 1-2 egészséges gyereket vállalnak el.
Gyám
Ha a kiskorú gyermek mindkét szülője meghalt, vagy a bíróság megszüntette, illetve felfüggesztette a szülői felügyeletet, esetleg cselekvőképességet korlátozó gondokság alá helyezték őket, a bíróság gyámot jelöl ki a gyermek számára. A gyámok a gyámságuk alatt álló kiskorú gyermeket gondozzák, kezelik a vagyonukat, és ellátják a törvényes képviseletüket is. A gyámnak nem kötelessége személyesen gondoskodnia a rá bízott gyermekről. Amennyiben személyesen neveli, jogosult bizonyos támogatásra. Ha a gyermek szülei élnek, és nem áll ellentétben az érdekeivel, a bíróság azt a személyt jelöli ki gyámnak, akit a szülők javasolnak. Ha nincs ilyen személy, a bíróság rendszerint közeli hozzátartozót szokott választani, de szükség esetén más természetes személyt, házaspárt is megbízhat ezzel a feladattal. Elhagyott gyermek esetében a község vagy a szociális gyermekvédelmi és gyámügyi szakhatóság is lehet a gyám.
Mielőtt úgy dönt – akár pótszülőként, akár nevelőszülőként, gyámként vagy örökbefogadóként –, hogy befogad családjába egy idegen gyermeket, jól fontolja meg, tényleg akarja-e, s próbálja megválaszolni a következő kérdéseket:
1. Elég erős a párkapcsolatuk egy új emberke befogadásához?
2. Mit szól hozzá a család többi gyerek tagja?
3. Milyen a szélesebb család hozzáállása?
4. Képes elfogadni és szeretni a gyermeket a múltjával együtt?
5. Mi mindent hajlandó feláldozni gyermekéért (idő, kényelem, hobbi, hivatás…)?
6. Képes elviselni a környezete esetleges negatív hozzáállását, hogy biztonságérzetet biztosítson a gyermeknek?
7. Elég toleráns és türelmes?
8. Anyagilag megengedhet magának egy gyereket?
9. Tisztában van vele, mit jelent gyermeket nevelni? Van annyi testi és lelki ereje, hogy mindaddig támasza legyen a gyermeknek, amíg erre szüksége van?
10. Van kire támaszkodnia, segítséget kérnie, amikor felmerülnek az első komolyabb problémák és kételyek?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.