Nyugdíjemelés 2020. január 1-jétől

Szinte évente változik a nyugdíjrendszer, ez alól 2020 sem lesz kivétel – a változások főleg a nyugdíjkorhatárt érintik. Ezúttal azonban nem módosulnak a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok, továbbra is a százalékos, a nyugdíjinflációt is figyelembe vevő, ugyanakkor fix összeggel is számoló módszer marad érvényben, ugyanis még 2017 őszén 4 évre, 2021-ig a vonatkozó törvénybe iktattak egy minimális, az átlagnyugdíj 2%-ának megfelelő emelést. A nyugdíjinfláció a Statisztikai Hivatal adatai szerint ezúttal 2,9%.

9 euró vagy 2,9%

A Szociális Biztosító a járandóságokat automatikusan átszámolja. Először megnézik, hogy a nyugdíjinflációnak megfelelő 2,9%-os emelés mekkora lenne, azt összehasonlítják az átlagnyugdíj 2%-ának megfelelő összeggel, és a nagyobb tétellel valorizálják a nyugdíjat. Az öregségi nyugdíj esetében az átlagnyugdíj 2%ának megfelelő minimális fix összeg 2020-ban 9 euró. Például 250 euró járandóság esetében a 2,9% kisebb (7,25 euró) a fix összegnél, ezért itt a 9 euró az előnyösebb. 310,30 eurós nyugdíj esetében a 2,9%-os tétel és a fix összeg egyforma, egyaránt 9 euró. 310,30 euró feletti járandóságok esetében pedig jobban megéri a nyugdíjinfláció alapján kiszámított valorizációt érvényesíteni. Például 380 euró esetében a 2,9% már 11,02 euró. Vagyis akinek most 380 euró a nyugdíja, januártól 391,02 eurót kap.

Az öregségi nyugdíjak minimum 9, a korkedvezményesek legkevesebb 8,70 euróval emelkednek, a 70%-os munkaképesség-csökkenés miatt rokkantsági járadékban részesülők nyugdíját legkevesebb 7,60 euróval toldják meg. A 70%-nál kisebb munkaképesség-csökkenés miatt rokkantsági nyugdíjba helyezettek januártól minimum 4,30 euróval kapnak többet. Az árvák járandóságát legkevesebb 2,70 euróval, az özvegyekét minimum 5,80-nal emelik.

Egyszerre több járadék

Sokan egyszerre többféle nyugdíjat kapnak – például öregségit és özvegyit, vagy rokkantságit és árvaságit –, ilyenkor minden egyes nyugdíjtípust külön elbírálnak. Például Marika néninek folyósítanak 350 euró öregségi és 125 euró özvegyi járandóságot. Az emelést nem az összesített 475 euróból határozzák meg, hanem külön-külön valorizálják az öregségi és az özvegyi nyugdíjat. Az öregségi nyugdíj esetében a nyugdíjinflációs emelés előnyösebb (10,15 euró): Marika néni öregségi járandósága januártól 360,15 euró lesz. A 125 euró 2,9%-a 3,62 euró, ezzel szemben az özvegyi nyugdíj esetében a garantált fix összeg 5,80 euró, ezért az utóbbival egészítik ki a járandóságot 130,80 euróra. Marika néni az újévtől összesen 490,95 euróra (360,15 + 130,80) számíthat.

Külföldi nyugdíj

Más összeggel emelik azoknak a járandóságát, akik külföldön (is) szereztek társadalombiztosítási időszakot. Ilyen esetben nem a törvénybe foglalt fix összeggel vagy a nyugdíjinflációnak megfelelő mértékben valorizálnak, hanem a korábban meghatározott nyugdíjhányadnak megfelelő mértékben. Előfordul, hogy valaki élete során több országban is vállalt munkát, és ideális esetben mindenhonnan folyósítanak számára a ledolgozott éveknek megfelelő nyugdíjhányadot. Most januárban a Szlovákiában jóváhagyott nyugdíjhányadot valorizálják. A külföldi nyugdíjhányad(ok) emeléséről az illetékes külföldi hatóság(ok)nál kell érdeklődni.

Korhatártáblázat

A politikusok megint módosították a nyugdíjkorhatár meghatározásának módját, szinte évente új módszerrel kísérleteznek. A 2017-ben elfogadott elképzelés szerint két éven keresztül az átlagéletkort kellett volna alapul venni, de tavaly ősszel ezt átértékelték, és törvénybe foglalták, hogy a nyugdíjkorhatárt 5 éven keresztül, 2023-ig 2-2 hónappal fogják kitolni. Idén ősszel pedig eltörölték az átlagéletkor emelkedésén alapuló nyugdíjautomatát, helyette egyenesen a vonatkozó törvény részeként jóváhagytak egy táblázatot, melyből a születés éve, a szenior neme és a felnevelt gyermekek száma szerint pontosan kiolvasható, ki mikor megy nyugdíjba. Elfogadtak egy nyugdíjkorhatár-plafont is: 64 év. Ez azokra a férfiakra és gyermek nélküli nőkre vonatkozik, akik 1966-ban és később születtek. Vagyis esetükben a nyugdíjkorhatár 2030-ig fog emelkedni.

Az egygyermekes, 1964-ben vagy később született nők esetében a korhatár 63,5 év, a kétgyermekes, 1961ben vagy később születettek esetében pedig 63 év. Akik 3-4 gyermeket neveltek fel, és 1962-ben vagy később születtek, illetve akiknek ötnél több gyermekük van, és 1965-ben vagy később születtek, 62,5 évesen mehetnek majd nyugdíjba. Ha a feleség esetében nem lehet érvényesíteni a gyermekek száma szerinti korhatárcsökkentést, akkor a férj mehet hamarabb nyugdíjba. Ilyesmi előfordulhat, ha a feleség meghal a nyugdíjkorhatár elérése előtt, illetve ha a férj valamilyen más okból egyedül nevelte fel a gyermekeit.

Korengedményesek

Az új törvény gondol azokra a nőkre, akik 2020. január 1. előtt mentek korengedményes nyugdíjba, és a kérelmük elbírálásakor még nem vehették figyelembe az új nyugdíjkorhatárra, a felnevelt gyermekek számára vonatkozó szabályokat. Esetükben a Szociális Biztosító hivatalból, automatikusan átértékeli a nyugdíjkorhatárt, azaz utólag csökkenti azt a felnevelt gyermekek száma szerint. „Ez azt jelenti, hogy ezeknek a nőknek lerövidül a korengedményes nyugdíjra való jogosultság kialakulása és a nyugdíjkorhatár elérése közötti időszak, melyért minden egyes hónap esetében 0,5%-kal csökkentették a járadékukat, vagyis emelkedni fog a korengedményes nyugdíjuk” – tájékoztatott a szociális ügyi minisztérium. A magasabb korengedményes nyugdíjra visszamenőleg szereznek jogosultságot 2020. január 1-jétől. Az 1958–1960-ban született nőknek az új törvényben levő táblázatban rosszul számolták ki a nyugdíjkorhatárt, nem vették figyelembe a felnevelt gyermekek számát. Az ellenzéki politikusok ezt alkotmányellenesnek tartják, és beadvánnyal fordultak a taláros testülethez. Ha sikerrel járnak, mintegy 110 ezer nőnek átértékelik majd a nyugdíjba vonulásának az évét.

Minimálnyugdíj

Januártól valorizálják a minimálnyugdíj összegét is – az előző évekhez képest jelentős, akár 50 eurós emelésre lehet számítani, ugyanis megváltoztatták a valorizációs módszert. A minimálnyugdíj azt jelenti, hogy a Szociális Biztosító a kisnyugdíjasok járandóságát bizonyos feltételek teljesítése mellett kiegészíti a vonatkozó törvénybe foglalt minimális szintre. A régi törvény szerint e szint meghatározásakor a létminimum időszerű összegét vették alapul, és amikor az módosul, azzal összhangban változik a minimális járandóság is. A létminimum összege egy felnőtt személy esetében jelenleg 210,20 euró, és ebből kiindulva az öregségi nyugdíj legalacsonyabb garantált összege 2020 januárjától 285,8 euró lenne. Az ősszel elfogadott új jogszabály a minimális járandóság összegét ezentúl nem kizárólag a létminimumhoz köti, hanem főleg az átlagkeresethez, és csak részben a létminimumhoz. Ennek köszönhetően a minimálnyugdíj összege 2020-tól mintegy 50 euróval emelkedhet.

Újévtől a minimálnyugdíj legkisebb garantált összege az átlagkereset 33%-a, miközben mindig a két évvel korábbi átlagbért veszik alapul. 2020-ban a 2018-as átlagkeresetből (1013 euró) indulnak ki, ami 334,29 euró minimálnyugdíjat jelent. A 2019. évi átlagbért pénzügyi szakértők 1081 euróra becsülik, eszerint 2021-ben a minimálnyugdíj elérheti a 357 eurót. A járandóság az új módszer szerint is emelkedik a ledolgozott évek függvényében, éspedig ugyanúgy, mint eddig. Vagyis 39 szolgálati évig évente 2 százalékponttal, e felett pedig évente 3 százalékponttal nő az arány, de itt már – a régi rendszerhez hasonlóan – a létminimum összegét veszik alapul. Jelenleg a létminimum 2%-a 4,2 eurónak, a 3% pedig 6,3 eurónak felel meg. A régi rendszer szerint szegénységi kockázatnak a hazai szeniorok 7–8 %-a volt kitéve, és mintegy 50 ezren voltak jogosultak minimálnyugdíjra. Az új törvény alapján a számuk 250 ezerre nőhet.