Nincs táppénz visszamenőleg

ÖSSZEFOGLALÓ

Mindenkivel előfordult már, hogy belázasodott, vírusos gyomorrontása, hasmenése volt, vagy egyéb olyan betegség jelentkezett nála, hogy nemcsak dolgozni volt képtelen, hanem még megmozdulni is, orvosát is csak néhány nap elteltével kereste fel. Néhány hónappal ezelőtt ilyen esetben egyszerűen otthon maradhattunk, elég volt telefonon értesíteni a munkaadót, hogy nem tudunk megjelenni a munkahelyünkön, s csak egy-két nap elteltével, amikor már egy kicsit jobban éreztük magunkat, mentünk orvoshoz, intéztük el a betegszabadságot. Júliusig az orvos utólag is elismerhette az ideiglenes munkaképtelenséget, s pár napra visszamenőleg is jóváhagyhatta a betegszabadságot. Nyár óta azonban erre már nincs lehetőség. Utólag nagyon nehéz objektíven megállapítani, hogy valaki valóban olyan rosszul érezte-e magát, hogy képtelen volt orvoshoz menni, vagy csak csalni akart, azaz a színlelt betegnek nem volt kedve munkába menni, és az orvosától utólag próbál igazolást szerezni a néhány napos hiányzásra. A csalókat kiszűrendő most már csak a kezelőorvos és a nőgyógyász írhatja ki a betegszabadságot, és csak attól a naptól kezdve, amikor a páciens felkereste a rendelőjét. Visszamenőleg csak akkor ismerheti el a munkaképtelenséget, ha a beteg bizonyítékot tud felmutatni arról, hogy tényleg rosszul érezte magát. Ez a bizonyíték pedig kizárólag valamilyen ügyeletes orvos vagy kórház igazolása lehet, hogy az illetőt elsősegélyben részesítette. Ez alapján legfeljebb három napra visszamenőleg is elrendelhetik a betegszabadságot.

Túlzsúfolt ügyeletek

A változás sok beteg életét júliustól lényegesen megkeserítette. Sokan lakhelyüktől távol dolgoznak, ingáznak, kezelőorvosukat azonban általában megtartották az állandó lakhelyükön, és egészségügyi problémák esetén sokszor nem is tudják őt azonnal felkeresni. Számukra nem marad más választás, mint elmenni a munkahelyükhöz közeli készültségre, majd betegen minél hamarabb hazautazni, hogy otthon elintézhessék a szükséges formalitásokat a kezelőorvosukkal. Aki olyan rosszul érzi magát, hogy valóban képtelen megmozdulni is, hívhat mentőt, rendelhet taxit, de számolnia kell azzal, hogy mindez pénzbe kerül, és a készültségen nyújtott elsősegély sincs ingyen. Az egészségügyi ellátásról szóló törvény júliustól hatályos módosítása egyrészt azt eredményezte, hogy az éjjeli ügyeleteken az orvosoknak több dolguk van, több a beteg, főleg a nagyobb városokban hosszabb a várakozási idő, másrészt viszont a kezelőorvosoknak könnyebb megítélni a betegszabadság indokoltságát. A szigorítás bevezetése után némileg javultak a statisztikai mutatók. Szeptemberben a Szociális Biztosító 74 375 beteget regisztrált, ami augusztushoz képest ugyan 3 066-tal több, de a növekedés az ősz, a hűvösebb idő beköszöntével magyarázható. 2013 azonos időszakához képest azonban javulás tapasztalható: tavaly szeptemberben 1 426-tal több ideiglenesen munkaképtelen személyt jegyeztek, mint idén szeptemberben. „A munkaképtelenségek leggyakoribb oka felső légúti megbetegedések, főleg akut mandulagyulladás, influenza és egyéb akut légúti fertőzés volt” – tájékoztatott a biztosító.

Új számítás

A Szociális Biztosító egy másik változásra is felhívja a figyelmet: a parlament október elején jóváhagyta a szociális biztosításról szóló törvény módosítását, mely értelmében a jövő évtől a táppénz összegét új szabályok alapján fogják megállapítani – így próbálnak gátat vetni a betegbiztosítási rendszerrel való esetleges visszaéléseknek. Néhány munkaadó ugyanis azért, hogy az alkalmazottja számára minél magasabb táppénzt biztosítson, csak pár nappal a naptári év befejeződése előtt jelentette be őt a Szociális Biztosítóba, s ezért a pár napért magas kivetési alapból fizetett utána biztosítási díjat, amivel lehetővé tette, hogy alkalmazottja magas összegű táppénzt meríthessen. Utána viszont mindjárt a következő év elején a munkaadó csökkentette az alkalmazott kivetési alapját, mert ebben az évben ezt már nem vették figyelembe a táppénz kiszámításakor. Természetesen a munkaadó így kevesebb járulékot is vezetett el.

„A rendszerrel való visszaélések megakadályozása céljából 2015. január 1-jétől változik a táppénz megállapítása szempontjából figyelembe vett ún. meghatározó időszak” – tájékoztat a Szociális Biztosító. Ha az alkalmazottnak folyamatosan volt társadalombiztosítása a megbetegedése előtti teljes évben, a meghatározó időszak ez az év. Ha azonban nem a teljes évben, de legalább 90 napig volt biztosítása, akkor a meghatározó időszak a biztosítás kezdetétől a megbetegedés előtti utolsó teljes hónap végéig tart. Abban az esetben viszont, ha a biztosítási idő 90 napnál rövidebb volt, és a betegség kezdetét megelőző évben legalább 90 napos biztosítási idő volt egy másik munkaadónál, akkor ezt az időszakot kell figyelembe venni. (sza)