Nagyobb a hozama az életbiztosításnak és a befektetési alapoknak

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a második nyugdíjpillér az idős korunkra megfelelő biztonságot jelent, kénytelenek vagyunk olyan megtakarítási formák után nézni, amelyek valamivel hatékonyabban gyarapítják a pénzünket. A bankok, a biztosítók, a nyugdíjtársaságok és a pénzpiaci alapkezelők rengeteg olyan terméket kínálnak, amelyeknek köszönhetően megtakaríthatunk bizonyos összeget az idősebb éveinkre. A pénzügyi elemzők szerint ezek kiválasztásánál elsősorban azt kellene figyelembe vennünk, hogy mekkora összeget szeretnénk megtakarítani, és ehhez milyen rizikót vagyunk hajlandók felvállalni.

„Ha az ügyfél szeme előtt kizárólag az lebeg, hogy minél nagyobb összeget kuporgasson össze, a legjobb megoldásnak a befektetési alapok számítanak. Ugyanakkor, ha kevésbé rizikós befektetést szeretne találni, az életbiztosítást ajánlanám” – vallja Michal Kozák, a Partners Group társaság képviselője. Az életbiztosítások esetében azonban nem árt tudni, hogy az ügyfelektől nagyobb díjakat szednek be, mint amennyit a banki csomagoknál fizetnénk.

A leggyakrabban kötött életbiztosítási forma a vegyes életbiztosítás. Ahhoz, hogy a biztosított összeget megkapja a kedvezményezett, a biztosított fél halála, vagy szerződés lejárta szükségeltetik. Ez a biztosítási forma egy nagyon kedvező előtakarékossági formát is jelent a nyugdíj pénzügyi alapjainak a lefektetéséhez. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik (a szerződés lejárati dátuma, vagy a biztosított elhalálozása), a kedvezményezett megkapja a biztosított összeget aszerint, hogy az addigi futamidő alatt mekkora összeget fizetett be, illetve ez az összeg mekkora mértékben indexálódott a biztosító kezelésében. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor mindenképp kifizeti a hozamokat is. Ezek jelenleg 2,5% körül mozognak évente.

A befektetési életbiztosítás a vegyes életbiztosításhoz hasonlítható. A kettő biztosítás közötti különbség a befektetési döntésekben érzékelhető, ennek mértékét a biztosított határozza meg. A kockázat mértékének a felek közötti megoszlása változó lehet. A várható hozam a befektetésben való kockázatvállalástól függ, tehát minél nagyobb kockázatot vállal valaki, annál magasabb a várható hozam is. A biztosított nem változtathat azon, hogy milyen eszközalapokba fektesse a biztosító a pénzét, a biztosító társaság viszont nem mindig garantál hozamot, sőt a biztosított akár a teljes befektetett összeget el is veszítheti.

Míg az életbiztosítást az emberek bármelyik életkorban igénybe vehetik, a befektetési alapokat elsősorban a fiatalabbaknak ajánlják. Az ok egyszerű: ezek hosszabb távon ugyan szép hozamokat biztosíthatnak, rövidebb távon azonban akár nagyobb összeget is veszíthetünk. „Ezeket elsősorban azoknak ajánlanám, akiknek már vannak bizonyos tapasztalatai a befektetésekkel, és nem esnek pánikba, ha csökken a befektetésük értéke” – tanácsolja Mária Majerčíková, az OVB Allfinanz képviselője. (mi)