Különböző élethelyzetek – némileg eltérő ügyintézés

A középiskolai és egyetemi tanulmányok befejezése után több helyzet alakulhat ki, s ennek megfelelően többféle ügyintézés vár a végzősökre. Egyesek továbbtanulnak, a szerencsésebbeknek sikerül elhelyezkedniük, többen külföldre mennek, néhányan vállalkozást indítanak.

1. A középiskola végzőse továbbtanul főiskolán

Aki felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, az állam biztosítottja marad. Sokan még várnak az eredményre, hogy felvették-e főiskolára. Akit nem vesznek fel, elég szeptemberben elmennie a hivatalokba. A lakhely szerinti munkaügyi hivatalban szeptember 8-áig tanácsos jelentkezni.

2. A végzős egyetemista továbbtanul

Az egészségbiztosítása attól függ, hogy a fiatal levelező vagy nappali tagozaton tanul-e tovább. Az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat. Aki nappali tagozatos doktoranduszképzésben vesz részt, és még nem töltötte be 30. életévét, valamint még nem szerzett harmadfokú végzettséget, ahelyett az állam téríti a biztosítási járulékot. Ha már elmúlt 30 éves, az állam nem fizet helyette semmit. Aki megszerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a válasz, folytathatja-e tanulmányait, a döntésig az állam biztosítottja marad. Aki elutasító választ kap, annak ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, vagy munkába áll, vagy regisztráltatja magát a lakhely szerint illetékes munkaügyi hivatalban.

3. A végzős diák azonnal munkába áll

Ha a tanulmányok befejezése után sikerül azonnal elhelyezkedni, nem kell intézkedni, a munkaadó egy héten belül tájékoztatja az egészségbiztosítót a munkaviszony létrejöttéről. A munkáltató fizeti a járulékokat is.

4. A végzős diák nem talál munkát, nem is tanul tovább

Aki nem tanul tovább, annak ajánlott jelentkeznie a munkaügyi hivatalban – a középiskolásoknak szeptember 7-ig, a főiskolák végzőseinek a záróvizsgától számított 7 napon belül. Ellenkező esetben önkéntes munkanélküliek lesznek, s maguknak kell fizetniük az egészségbiztosítási járulékot, aminek a minimális összege 63,84 euró.

5. A főiskolai hallgató megszakítja a tanulmányait

Az egészségbiztosítót arról is tájékoztatni kell, ha valaki megszakítja a tanulmányait, ebben az esetben ugyanis az állam nem fizeti a biztosítási járulékot. Kivétel, ha a megszakításra egészségi okokból kerül sor. A biztosítót arról is tájékoztatni kell, ha valaki meghosszabbítja tanulmányait, mert néhány vizsgát nem sikerült letennie.

6. Az iskola befejezése után a pályakezdő fiatal vállalkozni kezd

Amint valaki vállalkozni kezd, az iparosengedélyt kiállító hivatal tájékoztatja az egészségbiztosítót. A biztosítási díjat – minimum 63,84 eurót – a vállalkozó maga fizeti. A kezdő vállalkozónak nincs bejelentési kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben. Járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozás beindításától számított egy év elteltével lesz, ha a bevételei meghaladják a minimális kivetési alap 12-szeresét.

7. A végzős diák külföldre megy

Aki külföldre megy, s ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosítása megszűnik. A biztosítót a kiutazás előtt legalább egy héttel tájékoztatni kell, hogy külföldre készül, hazaérkezése után pedig ismét be kell jelentkeznie. A külföldön tanulóknak az oktatási minisztériumban kell érdeklődniük, hogy a kiválasztott szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e Szlovákiában. Ha igen, akkor Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ekvivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tartanak, akkor megszűnik a hazai biztosítás. Aki 6 hónapnál korábban hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetnie az időarányos részt. (sza)