„Kiolvasztották” – ezért 31 euróval nőtt a minimálnyugdíj

A minimálnyugdíjak valorizálása külön mechanizmus szerint történik. Aki miminálnyugdíjban részesül, az lényegében két tételt kap: a nyugdíjigény benyújtása után a Szociális Biztosító (SP) által meghatározott összeget és egy nyugdíj-kiegészítést. A minimálnyugdíj intézménye ugyanis azt jelenti, hogy a kisnyugdíjasok nagyon alacsony járandóságát bizonyos feltételek teljesítése mellett kipótolják a vonatkozó törvénybe foglalt minimális szintre. Amikor a nyugdíjakat emelik, akkor a kisnyugdíjasok eredetileg jóváhagyott járandóságát is valorizálják – 2023-ban erre kétszer került sor: az év elején 11,8%-kal, majd pedig most júliusban 10,6%-kal. Az eredményt összehasonlítják a minimálnyugdíj összegével, és ha az eredeti nyugdíj a valorizáció után is alacsonyabb a minimálnyugdíjnál, azt továbbra is kiegészítik a minimálnyugdíj szintjére. Ha esetleg a valorizáció után az eredeti nyugdíj összege hirtelen meghaladná a minimálnyugdíj szintjét, akkor a nagyobb összeget kezdik folyósítani.

Szinten tartották

Ideális esetben a minimálnyugdíjat is mindig át kellene értékelni, azaz akkor kellene emelni, amikos a normális nyugdíjakat is valorizálják. Korábban ez így is volt, de utána három évig szinten tartották, s még 2023 januárjában is úgy nézett ki a dolog, hogy a minimálnyugdíjakat vélhetően csak 3-4 múlva fogják valorizálni. Az előző kormány ugyanis a szlovákiai átlagbérhez kötötte a minimálnyugdíj összegét. Fokozatosan a minimálnyugdíj felzárkózott volna az érdemi nyugdíjhoz. Az Igor Matovič vezette kabinet nem értett egyet ezzel a növekedéssel, ezért leállította a minimálnyugdíj emelését.

A létminimum 136%-a

De most fordult a kocka: a politikusok az óriási inflációt és a szeniorok rossz életkörülményeit látva úgy döntöttek, a tervezettnél korábban „felolvasztják” a pár évvel ezelőtt „befagyasztott” minimálnyugdíjakat.  A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a minimálnyugdíjakat júliustól ismét a létminimum 136%-aként állapítják meg.
A létminimum összege július 1-jétől a korábbi 234,42 euróról 268,88 euróra emelkedett, és jövő év június végéig ezen a szinten marad. Ebből kifolyólag a minimálnyugdíj összege  a június végéig érvényes 334,30 euróról havi 365,70 euróra emelkedett. Azok az emberek, akik legalább 30 évet dolgoztak, és a legalacsonyabb nyugdíjat kapták, így mostantól több mint 31 euróval többet kapnak kézhez. A minimálnyugdíj összege a szolgálati évek számával együtt nő.
A minimálnyugdíj összegének változása nemcsak azokat a nyugdíjasokat érinti, akik a legalacsonyabb nyugdíjban részesülnek, hanem azok is jogosultágot szerezhetnek rá, akiknek az aktuális öregségi nyugdíjuk alacsonyabb, mint az új minimálnyugdíj. A Szociális Biztosító átszámolja a járandóságokat, és ha ennek eredményeképpen kiderül, hogy valaki a júliustól érvényes új minimumnál alacsonyabb nyugdíjat kap, júliustól több pénzre jogosult, amit visszamenőleg is kifizetnek. A nyugdíjak újraszámítását nem kell kérni, a biztosító automatikusan elvégzi.

Ki jogosult?

A minimálnyugdíjra elsősorban azok jogosultak, akiknek a biztosító a nyugdíjigény elbírálásakor nagyon alacsony havi járandóságot állapít meg. Ugyanakkor önmagában az a tény, hogy valakinek alacsony a nyugdíja, még nem biztosít jogosultságot, további feltételeket is kell teljesíteni. Fontos kritérium, hogy legalább 30 év minősített társadalombiztosítási időszakkal kell rendelkezni. A minősített biztosítási időszak olyan beszámítható társadalombiztosítási időszakot jelent, amelyet az ügyfél 1993. január 1. előtt szerzett (beszámítják a társadalombiztosítás összes napját), illetve amelyet az ügyfél 1993. január 1. után szerzett, de az utóbbi esetben csak az abban a naptári évben szerzett biztosítási napokat számítják be, amelyekért legalább 0,241 értékű személyi bérpont (osobný mzdový bod) jár, vagyis az éves bevétel legkevesebb az átlagbér 24,1%-a volt. Tavaly ez például több mint 314 euró volt. Emellett a választások előtt eltörölték a minimális járulékfizetés feltételét is. Így bárki, aki akár havi egy eurót is keres, jogosult lenne a minimálnyugdíjra. A most februárban elfogadott törvénymódosítás újra bevezette ezt a feltételt.

A személyi bérpont értékére való tekintet nélkül beszámítható minősített társadalombiztosítási időszaknak számít a külföldön, vagyis az EU-ban vagy olyan EU-n kívüli országban szerzett biztosítási időszak is, amellyel Szlovákia nemzetközi szerződést kötött a szociális biztosításról, illetve az abban az évben szerzett biztosítási időszak, amelyikben jóváhagyták a nyugdíjat, ezen kívül a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság kialakulása és a nyugdíjkorhatár elérése közötti időszak.

A minimálnyugdíjra való jogosultság további fontos feltétele, hogy az idős személy igényelte az összes olyan nyugdíjfajtát, amelyekre jogosult lehet (pl. a megözvegyült öregségi nyugdíjasnak el kell intéznie az özvegyi járandóságot is), és az összes jóváhagyott nyugdíjtípus együttes összegének kell alacsonyabbnak lennie a minimálnyugdíjnál.

A minimálnyugdíj a ledolgozott évek száma alapján emelkedik, 39 szolgálati évig évente 2 százalékponttal, 40-től 49 szolgálati évig 3 százalékponttal, 50-től 59 szolgálati évig 5 százalékponttal, e felett pedig évente 7 százalékponttal nő az arány.

A kiegészítés összege

Először is megvizsgálják az idős személy össznyugdíját – a számára jóváhagyott összes nyugdíjtípus együttes összegét. Figyelembe veszik az öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági, özvegyi, szolgálati járandóságot, a 2. pillérből folyósított özvegyi és árvasági nyugdíjat, a külföldön jóváhagyott járandóságot. Rokkantsági nyugdíj esetében az összbevételbe beszámítják a 2. pillérből folyósított öregségi és korengedményes járandóságot is.

Az idős személy nyugdíjbevételeit csak akkor emelik meg a minimálnyugdíj összegére, ha a neki folyósított valamennyi nyugdíjtípus együttes összege alacsonyabb, mint a minimálnyugdíj. Azt, hogy az adott személy járandóságát pontosan hány euróval egészítik ki, a nyugdíjbevétele és a minimálnyugdíj különbözeteként számítják ki.

2. pillér

A minimálnyugdíjra való jogosultság elbírálásakor először is megvizsgálják az ügyfél valamennyi nyugdíjbevételének az együttes összegét, miközben a 2. pillérből folyósított járandóságot nem számítják bele az összbevételekbe – ez alól csak a hozzátartozói nyugellátás képez kivételt. A minimálnyugdíj intézménye korlátozott mértékben vonatkozik azokra, akik a kétpilléres rendszerből mentek vagy mennek nyugdíjba. A Szociális Biztosító az ő esetükben csökkenti a minimális járadék összegét a nyugdíjpénztárba befizetett járulékok alapján. A rokkantnyugdíjasok esetében a nyugdíjkorhatár elérése után nem csökkentik a minimálnyugdíjat, és az ilyen idős személy összbevételeibe beleszámítják a 2. pillérből folyósított nyugdíjat is.

Nem kell kérni

A Szociális Biztosító a járandóságokat hivatalból, azaz saját magától automatikusan megvizsgálja, a szenioroknak nem kell külön kérvényt írniuk. A biztosító a minimálnyugdíj új összegeiről az érintetteket – köztük a nyugdíj-kiegészítésre újonnan jogosultságot szerzett személyeket is – írásban tájékoztatja.