Hasznos tanács

Januártól nő a nyugdíj összege

Januártól emelkednek a nyugdíjak – legkevesebb 8,70 euróval –, és 2019-ben a járandóságok többségét a nyugdíjasinfláció mértékével összhangban valorizálják. Kevésbé jó hír, hogy jövőre megint emelkedik a nyugdíjkorhatár.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2018. december 27. 19:48

- Shutterstock-felvétel

Az elmúlt években viszonylag gyakran változtak a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok, idén azonban ezeket a politikusok nem módosították, így továbbra is a százalékos, a nyugdíjas-inflációt is figyelembe vevő, ugyanakkor fix összeggel is számoló módszer van érvényben. 2017 őszén 4 évre, 2021-ig a vonatkozó törvénybe iktattak egy minimális, az átlagnyugdíj 2%-ának megfelelő emelést. A nyugdíjasinfláció a Statisztikai Hivatal adatai szerint 2,6%. 

Nyugdíjas-infláció 

Az infláció – más néven pénzromlás mértéke – azt fejezi ki, hogy milyen ütemben értéktelenedik el egy adott pénznem. Méréséhez összeállítanak egy fogyasztói kosarat különböző termékekből és szolgáltatásokból, melyek az átlagos háztartások fogyasztását reprezentálják. Az infláció ezen fogyasztói kosár árváltozásával mérhető. A nyugdíjasokra vonatkozó infláció számítása során a termékek és szolgáltatások köréből kihagyják a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket, így főleg az élelmiszerekkel, gyógyszerekkel és lakhatással kapcsolatos kiadások szerepelnek benne. 

Járadék más országból

Más összeggel emelik azoknak a járandóságát, akik külföldön (is) szereztek társadalombiztosítási időszakot. Ilyen esetben nem a törvénybe foglalt fix összeggel vagy a nyugdíjas-inflációnak megfelelő mértékben valorizálják a nyugdíjat, hanem a korábban meghatározott nyugdíjhányadnak megfelelő mértékben. Aki pályafutása során több uniós országban dolgozott, feltehetően mindegyikből kap némi nyugdíjat. Ilyen esetben a nyugdíjaztatásra vonatkozó kérvényt elég csak az egyik ország illetékes nyugdíjhatóságánál benyújtani – ott, ahol a nyugdíjigény benyújtásakor él, vagy ahol utoljára dolgozott. 

A szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező a Szociális Biztosító lakhely szerint illetékes kirendeltségében nyújtja be nyugdíjigényét. A kérvényben feltünteti, hogy külföldön is dolgozott – olyan országban, amelyre vonatkoznak az uniós koordinációs előírások, illetve amellyel Szlovákia nemzetközi szerződést kötött. Az SP a Szlovákiában szerzett biztosítási időszak alapján kiszámolja a szlovákiai nyugdíjat. Ha az itt ledolgozott évek alapján nem lenne jogosult járandóságra, figyelembe veszik a külföldön ledolgozott éveket is. Vagyis összeadják a különböző országokban ledolgozott éveket, és kiszámítják, mekkora nyugdíjat kellene folyósítani abban az esetben, ha az igénylő egész idő alatt a hatóság helye szerinti ország nyugdíjbiztosítási rendszerébe fizetett volna járulékot. Az így kiszámított összeg az ún. elméleti járandóság. Utána megnézik, az illető ténylegesen mennyi ideig volt biztosítva az adott országban, és az elméleti járandóságból kiszámítják az ún. arányos nyugdíjat. Miután az SP meghatározza, ügyfele számára elkezdi folyósítani a teljes vagy részleges arányos öregségi nyugdíjat, illetve felveszi a kapcsolatot a külföldi nyugdíjhatósággal, és ügyfele számára onnan is igényel nyugdíjat. A külföldi hivatal az ottani előírások szerint elbírálja a nyugdíjigényt, és az eredményről írásban tájékoztatja az érintett személyt. Ideális esetben az összes országból, amelyekben az igénylő dolgozott, folyósítanak a ledolgozott éveknek megfelelő nyugdíjhányadot. Most januárban a Szlovákiában jóváhagyott nyugdíjhányadot valorizálják arányosan. A külföldi nyugdíjhányad emeléséről az adott külföldi nyugdíjhatóságnál lehet érdeklődni. 

Mi az előnyös? 

A Szociális Biztosító a járandóságokat automatikusan átszámolja, az emelést nem kell kérni. Először megnézik, hogy a nyugdíjasinflációnak megfelelő 2,6%-os emelés mekkora lenne, azt összehasonlítják az átlagnyugdíj 2%-ának megfelelő összeggel, és a nagyobb tétellel módosítják a nyugdíjat. Az öregségi nyugdíj esetében az átlagnyugdíj 2%-ának megfelelő minimális fix összeg 2019-ben 8,70 euró. Például 330,80 euró járandóság esetében a 2,6% kisebb (8,60 euró) a fix összegnél, ezért itt a 8,70 euró az előnyösebb. Pár euróval magasabb, 334,60 eurós nyugdíj esetében a 2,6%-os tétel és a fix összeg egyforma, egyaránt 8,70 euró. 334,60 euró feletti járandóságok esetében pedig jobban megéri a nyugdíjas-infláció alapján kiszámított valorizációt érvényesíteni. Például 398 euró esetében a 2,6% már 10,40 euró. Vagyis akinek most 398 euró a nyugdíja, januártól 408,40 euróra számíthat. 

„A nyugdíjemeléssel kapcsolatban külön kell hangsúlyozni azt a tényt, hogy 2019-ben a járandóságok 80%-a a nyugdíjas-infláció mértékével összhangban fog emelkedni, nem pedig a minimális fix összeggel” – tájékoztatott a szociális ügyi minisztérium. 

nyug

Több nyugdíjtípus 

Sokan egyszerre többféle nyugdíjat kapnak – például öregségit és özvegyit, vagy rokkantságit és árvaságit –, ilyenkor minden egyes nyugdíjtípust külön elbírálnak. Például Erzsi néninek folyósítanak 380 euró öregségi és 126 euró özvegyi járandóságot. Az emelést nem az összesített 506 euróból határozzák meg, hanem külön-külön valorizálják az öregségi és az özvegyi nyugdíjat. Az öregségi nyugdíjesetében a nyugdíjinflációs emelés előnyösebb (9,90 euró), ezzel összhangban Erzsi néni öregségi járandósága januártól 389,9 euró lesz. A 126 euró 2,6%-a 3,30 euró, ezzel szemben az özvegyi nyugdíj esetében a garantált fix összeg 5,60 euró, ezért az utóbbival egészítik ki a járandóságot 131,60 euróra. Erzsi néni az új évben összesen 521,50 euróra (389,90 euró öregségi nyugdíj + 131,60 euró özvegyi nyugdíj) számíthat. A korkedvezményes nyugdíjak januártól legkevesebb 8,30 euróval emelkednek, a 70%-os munkaképesség-csökkenés miatt rokkantsági járadékban részesülők nyugdíját legkevesebb 7,40 euróval toldják meg. Ebben az esetben is érvényes a 2,6 százalékos emelés, ha a rokkantsági nyugdíj túllépi a 284,60 eurót. A 70%-nál kisebb munkaképesség-csökkenés miatt rokkantsági nyugdíjba helyezett személyek jövő januártól minimum 4,20 euróval kapnak többet, és ha a havi nyugdíjuk meghaladja a 161,50 eurót, ugyancsak a nyugdíjasinfláció alapján 2,6%-os valorizációra számíthatnak. Az árvák járandóságát legkevesebb 2,70 euróval toldják meg. Az új összegekről a Szociális Biztosító levélben értesíti az ügyfeleit, és mindjárt az első januári járandóság a megemelt összeg lesz. 

Munkavállaló nyugdíjasok

Sokan nyugdíjba vonulásuk után is vállalnak munkát. Akinek akár csak 1 napig is van ismét társadalombiztosítása, ez alapján később módosíthatják a járandósága összegét. 

Amikor benyújtjuk a nyugdíjkérelmet, a Szociális Biztosítónak a nyugdíj kiszámításakor figyelembe kell vennie az összes olyan időszakot, amikor az adott személy része volt a nyugdíjbiztosítási rendszernek. Ha valaki nyugdíjasként tovább dolgozik, a munkaviszony befejezése után, ha akarja, kérheti nyugdíja átszámolását, de ez nem kötelező, ráadásul ilyen kérelmet évente legfeljebb csak egyszer lehet benyújtani. Aki elfelejti kérni ezt a fajta nyugdíjátszámolást, az sem baj, mert a biztosító ezt „saját magától”is megteszi. Ráadásul az emelést nem kötik a társadalombiztosítás megszűnéséhez, a dolgozó nyugdíjasok járandóságát akkor is átszámolják, ha még tart a munkaviszonyuk. Vagyis akinek 2018. december 31-éig lesz társadalombiztosítása, annak 2019. január 1jétől automatikusan megemelik a nyugdíját, külön kérvényt sem kell benyújtania, automatikusan kettős emelésre számíthat: a biztosító a rendes éves valorizáció keretében a törvény alapján megállapított fix összeggel vagy a nyugdíjas-infláció mértékének megfelelően, valamint a ledolgozott időszak alapján kiszámított összeggel egyaránt megtoldja a nyugdíjat. Az utóbbi emelés mértékét a munkaadótól továbbított adatok alapján számolják ki. Ugyanakkor ez időbe telik, a dolgot formálisan is jóvá kell hagyni, úgyhogy a kettős emelést mindjárt januárban a nyugdíjas nem fogja megérezni, csak a törvényből adódó valorizációt. A ledolgozott időszak alapján járó pluszpénzzel leghamarabb márciusban toldhatják meg a havi járandóságot. Az emelés mértékéről a biztosító az ügyfelét írásban tájékoztatja.

Nyugdíjkorhatár 

Már régen nem 62 évesen lehet nyugdíjba menni, és az idén ismét változott a nyugdíjkorhatár megállapításának a módszere. A 2017-ben bevezetett módszer szerint két éven keresztül az átlagéletkort vették alapul, és mindig október 31-éig kellett közzétenni, hogy a következő évben hány nappal tolódott ki a nyugdíjba vonulás időpontja. A most ősszel elfogadott módosítás értelmében a nyugdíjkorhatár 5 éven keresztül 22 hónappal fog kitolódni. 2019-ben a nyugdíjkorhatár 62 év és hat hónap lesz –ami az1956.december 31.után születetteket érinti. 2020-ban a nyugdíjkorhatár 62 év és 8 hónap, 2021-ben 62 év és 10 hónap, 2022ben 63 év, 2023-ban pedig 63 év és 2 hónap lesz. Ugyanakkor az intézkedés nem vonatkozik azokra, akik a jelenlegi szabályozás értelmében korábban mehetnek nyugdíjba (ide tartoznak az I. munkakategóriába sorolt, illetve az I. és a II. kategóriában tisztséget betöltött személyek, ezen kívül a felnevelt gyermekek számától függően a nőket is hamarabb nyugalmazhatják). A Szociális Biztosító a weboldalán közzétett egy számológépet, amely segítségével mindenki kiszámolhatja nyugdíjaztatása feltételezett időpontját. A nyugdíjkorhatár kitolása 2019-ben mintegy 36 ezer szeniort érint. (sza)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Önrész nélkül már nincs lakáshitel

A Slovan nyerte a dunaszerdahelyi stadionavatót

Továbbra is migránsokkal riogat a Fidesz

A Híd új alkotmánybírókat igen, kormányválságot nem akar

Megrázó történetek hiteles hőse

Hétfőtől teljes útlezárás lesz a Nánai úton

Legfrissebb galériák
Olvasta már?