Hospice: élet röviddel a halál előtt

Szakemberek szerint nemcsak az életre, hanem a halálra is készülni kell, főleg ha valaki tudja, gyógyíthatatlan beteg. A haldoklóknak a családjuk mellett vagy helyett a hospice nyújthat segítséget.

Sokan, ha meghallják a hospice kifejezést, azt hiszik, ez egyfajta halálház, vagyis olyan hely, ahol a gyógyíthatatlan betegeket elhelyezik, akik ott várják a halált. Ez a felfogás napjainkban már nem teljesen fedi a valóságot. A haldoklók első „kórházát” hospice néven még 1879-ben, Angliában hozták létre, de a palliatív gyógyászat igazából a 20. század közepén kezdett el fejlődni. Ez olyan betegekről való gondoskodást jelent, akik már gyógyíthatatlanok, ezért a cél elsődlegesen nem a gyógyítás, hanem a betegek szenvedésének csökkentése, a lehető legjobb életminőség biztosítása. Magában foglalja a tünetek kezelésén túl a döntéshozatalban való segítségnyújtást, a betegnek és családtagjainak nyújtott gyakorlati segítséget is az emberi méltóság megőrzése érdekében.

A hospice-mozgalom

A hospice-szemlélet az élet és az ember iránti tiszteletből indul ki, az emberre mint különleges, egyedi lényre tekint, a halált pedig az élet részének tartja. A hospice-szolgálatok munkatársai azért dolgoznak, hogy a betegek életük utolsó szakaszában megőrizhessék emberi tartásukat, elrendezhessék ügyeiket családjuk körében és az élet más területein. A hospice-mozgalom nemcsak szemlélet, hanem jól strukturált szolgáltató rendszer is, amely a beteg igényeinek megfelelő ápolást és gondoskodást biztosít. A mozgalom képviselői szerint a betegnek garantálni kell, hogy nem fog elviselhetetlen fájdalomtól szenvedni, hogy minden helyzetben tiszteletben tartják emberi méltóságát, hogy élete utolsó pillanataiban nem lesz egyedül, s betartják a haldoklók emberi jogait: az átfogó palliatív ellátáshoz, az önrendelkezéshez és szabad akaratnyilvánításhoz, valamint az élethez, az élet védelméhez való jogot.

A hospice-szolgáltatást két nagy csoportra oszthatjuk: felnőtteknek és gyerekeknek nyújtott gondoskodásra. Az előbbit főleg rákban és AIDS-ben szenvedők, valamilyen halálos betegség előrehaladott szakaszában lévők. A gyerek hospice-ba olyan pácienseket vesznek fel, akiknek az orvosok nem adnak esélyt, hogy megérjék a felnőttkorukat. A hospice-ellátás nem alkalmas mindenki számára. Azoknak ajánlják, akik tisztában vannak állapotukkal, tudatosítják azt. Előrehaladott demenciával küszködők számára például nem ajánlott.

Hospice-ok Szlovákiában

A múltban hospice-szolgáltatást főleg az egyház működtetett, az első nem egyházi palliatív gondoskodást nyújtó részleget a pozsonyi Klenová utcában található Nemzeti Onkológiai Intézetben alakították ki 1995-ben. Azóta több városban is nyíltak hospice-házak, számos kórház hozott létre palliatív részleget, már vannak otthoni ápolást nyújtó mozgó hospice-ok.

A palliatív szolgáltatást nyújtó szervezetek általában szerződésben állnak az egészségbiztosítókkal, ám a tőlük kapott pénzen kívül főleg jótékony adományokból tartják fenn magukat. Vannak olyan hospice-házak is, ahol az ügyfélnek fizetnie kell, az összeg napi 10–20 euró. A nyitrai Bernadett Házban például napi 15 eurót kérnek a páciensektől, ugyanakkor szükség esetén itt a hozzátartozóknak is biztosítanak szállást.

A Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány szerint a haldokló betegek többsége nem részesül hospice-ellátásban, ami főleg azzal függ össze, hogy a halálról nem szeretünk beszélni, és a hozzátartozóknak fájdalmat okoz időben átgondolni, megbeszélni a beteggel, hogyan szeretné tölteni életének utolsó szakaszát. Amennyiben a beteg állapota – például egy áttétes daganat esetében – rosszabbodik, a beteget kezelő onkológussal, sugárterapeutával is érdemes erről beszélni, hiszen a haldokló betegről történő gondoskodás gyakran meghaladja az aktív kezelést biztosító onkológiai osztályok lehetőségeit. „Még egy jól szervezett hospice-szolgálatnak is időbe telik, hogy azokat a szolgáltatásokat megszervezzék, amelyre a betegnek szüksége van. Mivel a beteg állapotának változásával a szükségletek is folyamatosan változnak, a hospice-szolgálattal vagy házi ápolási szolgálattal még azelőtt érdemes felvenni a kapcsolatot, mielőtt kritikus állapotba kerülne a beteg, hiszen már az ezt megelőző időben is tudnak segíteni a beteg tüneteinek enyhítésében, a megfelelő fájdalomcsillapítás beállításában” – hívja fel a figyelmet a Rákgyógyítás elnevezésű ismeretterjesztő honlap.

A hospice-ellátás nem zárul le a beteg halálával: a hospice-szolgálatok a gyászoló családtagoknak is segítséget nyújthatnak a veszteség feldolgozásában. (sza)