Egyetemisták: hét nap van a jelentkezésre

Néhol már lezárultak, sok helyen még zajlanak az érettségi vizsgák, a főiskolákon, az egyetemeken pedig javában tart a vizsgaidőszak. Az iskola befejezése mindenki életében fontos mérföldkő, de nem szabad elfeledkezni bizonyos kötelességekről, hivatalos teendőkről sem.

Aki sikeresen befejezte közép- vagy főiskolai tanulmányait, és már nem tervezi tovább képezni magát, nem akar már iskolába járni, arra az elkövetkező hetekben, napokban több elintéznivaló vár. Viszonylag rövid időn belül fel kell keresni néhány hivatalt. Ez főleg a főiskolák és az egyetemek végzőseire érvényes. Ideális esetben a friss diplomás fiatal szakembernek azonnal sikerül elhelyezkednie, sőt, már a tanulmányok alatt megfelelő gyakorlatot tud szerezni, néhány diáknak már az utolsó évfolyamban állandó munkahelye van. Sokan azonban még csak most kezdenek keresgélni, álláshirdetésekre válaszolni. Akinek még nincs munkája, annak néhány napon belül jelentkeznie kell a munkaügyi hivatalban.

Ki az abszolvens?

A tanulók abban a pillanatban válnak végzősökké, amikor teljesülnek az adott közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény befejezésének a feltételei. Abszolvens az is, aki elvégez egy tanfolyamot, továbbképző programot, ahol oklevelet, bizonyítványt, mesterlevelet stb. kap. A felsőfokú tanulmányokat formálisan a diploma megszerzésével fejezzük be, a diákstátus azonban abban a pillanatban szűnik meg, amikor valaki sikeresen leteszi az utolsó államvizsgáját, s ekkor fejezi be tanulmányait. Az iskola a középiskolások számára is abban a pillanatban fejeződik be, amikor sikeresen leérettségiznek, ám a főiskolásokkal ellentétben ők nem veszítik el azonnal a diákstátusukat, még az adott iskolaév végéig, augusztus 31-éig diáknak számítanak. Addig élvezhetik az ebből adódó előnyöket, kedvezményeket is. Például a szülők a nyár végéig kapják utánuk a családi pótlékot és jogosultak az adóbónuszra, gondtalanul pihenhetnek az utolsó nyári szünetben, esetleg alkalmi munkát végezhetnek a diákok idénymunkájáról szóló szerződés alapján. Utazási kedvezményre azonban már nem számíthatnak.

Munkaügyi hivatal

A diákstátusszal együtt megszűnik az eltartottgyermek-státusz is, azaz a szülők elveszítik a jogosultságot a családi pótlékra és az adóbónuszra, és a fiatal végzős már nem lesz az állam biztosítottja. Az állam csak akkor folytathatja az egészségbiztosítási díj fizetését, ha erre megkérik, mégpedig a munkaügyi hivatalban való jelentkezéssel. Törvényből eredően születésétől fogva mindenkinek van egészségbiztosítása, és aki nem akarja saját zsebből fizetni, annak a záróvizsga után a lehető legrövidebb időn belül fel kell keresnie a munkaügyi hivatalt. Ugyanakkor nem kötelező.

Aki nem akarja regisztráltatni magát, de nem sikerül azonnal elhelyezkednie sem, önkéntes munkanélküli lesz, ebben az esetben maga fizeti a kötelező egészségbiztosítást. Aki úgy dönt, mégiscsak elmegy a lakhelye szerinti illetékes munkaügyi hivatalba, szüksége lesz a személyi igazolványára, a tanulmányok hosszáról és befejezéséről szóló igazolásra, valamint az oklevélre vagy az érettségi bizonyítványra. Ha a középiskolák végzősei a nyári szünet végéig nem találnak munkát, és szeretnének felkerülni az álláskeresők listájára, tanácsos szeptember 7-éig jelentkezniük. Aki eddig a dátumig felveszi a kapcsolatot a hivatallal, azt a nyári szünet befejeződése után az első naptól nyilvántartásba veszik, s nem keletkezik semmilyen hézag az egészségbiztosítási díj fizetésében. Aki akarja, korábban is, azaz már szeptember 7-e előtt regisztráltathatja magát, de akkor leállítják a családi pótlék folyósítását.

Annak a főiskolás végzősnek, akinek néhány napon belül nem sikerül elhelyezkednie, miután letette a záróvizsgát, a záróvizsgától számított 7 napon belül kell jelentkeznie a munkaügyi hivatalban. Aki ezt később teszi meg, a záróvizsga és a bejelentkezés közt eltelt időszakra önkéntes munkanélkülinek számít, s magának kell fizetnie a kötelező egészségbiztosítási járulékot.

A biztosítók

A végzősöknek elsősorban az egészségbiztosítóval szemben van bejelentési kötelezettségük: tájékoztatniuk kell az intézményt tanulmányaik befejezéséről. Ehhez szükségük van a személyazonossági igazolványra és az iskola befejezését igazoló dokumentumra (oklevél, bizonyítvány).

A Szociális Biztosítóval (SP) szemben az abszolvenseknek nincs semmilyen kötelezettségük, nem kötelező társadalombiztosítást kötniük, de nem is nyújthatnak be semmilyen igényt, azaz nem számíthatnak munkanélküli-segélyre, sem táppénzre vagy ápolási díjra, ha megbetegednek. Köthetnek önkéntes biztosítást, ez esetben maguk dönthetik el, milyen kivetési alapból számolják ki a havi járulékokat. Az SP-vel szemben csak azoknak a végzősöknek van bejelentési kötelezettségük, akik árvasági nyugdíjat kapnak. Nekik 8 napon belül igazolniuk kell, hogy befejezték vagy megszakították a tanulmányaikat. (sza)