Biztosítsuk be az ingatlanunkat

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A szélsőséges időjárás az elmúlt években világszerte egyre nagyobb károkat okoz. A biztosítók által a természeti katasztrófák miatt évente kifizetett összeg 1970 óta megnyolcszorozódott. Míg a 70-es években ez világszerte évente 5 milliárd dollárt tett ki, tavalyra meghaladta a 40 milliárd dollárt. Az elmúlt év e tekintetben különösen tragikus volt, hiszen a természeti katasztrófákban világszerte 300 ezren haltak meg, a károk mértéke pedig elérte a 218 milliárd dollárt. Mindez nem kerülte el a régiónkat sem. A Közép- és Kelet-Európát sújtó árvizek tavaly összesen 2,6 milliárd eurónyi kárt okoztak és 22 ember életét oltották ki.

Régiónkban az egyik leginkább érintett országnak Szlovákia számított. Az árvizek okozta károk nálunk elérték a 700 millió eurót, miközben a biztosítók csak ezek után 80-100 millió eurót fizettek ki az ügyfeleiknek. A vezető hazai biztosítótársaság, az Allianz ebből mintegy 39 milliót állt, 36 ezer biztosítási esetet regisztrálva. Tavaly az árvizeken kívül hatalmas károkat okoztak maguk a viharok is, a jégesőt, szélvészt és földcsuszamlásokat is beszámítva így csak az Allianznál mintegy 50 ezer káresetet regisztráltak.

A leginkább sújtott régiók

Az egyes régiók között jelentős különbségek vannak. Az időjárás kicsapongásai az elmúlt évben a legnagyobb károkat Eperjes megyében okozták, ahol a teljes kár meghaladja a 11 millió eurót. A káresetek számát tekintve ugyanakkor Kassa megye vezet, ott 12 882 káresetet regisztráltak. Járási lebontásban a károk nagyságát tekintve ugyan az Ólublói, a Kassa-vidéki és Privigyei járások vezetnek, a káresetek számát tekintve azonban a magyarok lakta járások dominálnak. A Tőketerebesi járásban 6545, az Érsekújváriban 3582, a Komáromiban pedig 2662 káreset miatt volt kénytelen fizetni az Allianz. Az említett hatalmas anyagi károk enyhítésében ugyan az állam is részt vesz, az állami támogatás azonban erősen behatárolt. Erre jó példa a kormányhivatal tavaly nyújtott támogatása, hiszen a 700 millió eurós összkárt 3 millióval próbálták meg enyhíteni. A legbiztosabb megoldásnak így az számít, ha nem bízunk a véletlenben, és a házunkat, lakásunkat a természeti károk ellen is bebiztosítjuk.

Ügyeljünk a részletekre

Minden biztosítónál más és más feltételeket kínálnak, így mielőtt aláírnánk a szerződést, érdemes alaposan áttanulmányozni a biztosító által állt kockázatokat. Olcsóbb biztosítást köthetünk, ha a káreset megtörténtekor hajlandók vagyunk bizonyos összeget a saját pénztárcánkból fizetni. Ha ilyen szerződést kötünk, akkor vállaljuk, hogy a kár egy részét magunk fizetjük ki. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az emberek egyre gyakrabban biztosítják be a házukat, hajlamosak megfeledkezni azonban a bútorokról és a ház egyéb felszereléséről. Az árvizek ugyanakkor gyakran épp ezekben végzik a legnagyobb károkat. „Az ingatlanbiztosítást kötők ne feledkezzenek meg a ház vagy lakás felszereléséről sem” – vallja Jozefína Žáková, a Szlovák Biztosítók Szövetségének a vezérigazgatója, aki szerint tavaly a legnagyobb problémáik épp a be nem biztosított bútorokkal és háztartási gépekkel voltak.

„Az emberek sokszor rosszul mérik fel a veszélyeket, amelyek a házukra leselkednek. Leegyszerűsítve: ha patak mellett laknak, akkor az árvíz, ha egy meredek domb mellett, akkor földcsuszamlás ellen kellene biztosítaniuk az ingatlanukat” – nyilatkozta Žáková, hozzátéve, hogy a biztosítási szerződéseket gyakran túl gyorsan és hevenyészve állítják össze, megfeledkezve a lényeges dolgokról. E tekintetben is vannak azonban már pozitív példák. A Generali Biztosítónál tavaly például már enyhén nőtt az ingóságok biztosítása is. „Az elmúlt évben az ügyfeleink több mint fele már a lakóház ingóságaira is gondolt a szerződés megkötésénél” – mondta el Zuzana Hliváková, a Generali kommunikációs osztályának az igazgatója.

Nem mindenkivel kötnek szerződést

A szerződés megkötésénél több biztosító is figyelembe veszi az árvíztérképeket, amelyek alapján felmérhetik a kockázatokat. „Mi jelenleg a 2006-ból származó térképekkel dolgozunk, azonban gondolkodunk a frissítésükön” – magyarázza Andrej Schmidt, az ilyen térképeket kidolgozó Intermap Technologies társaság munkatársa. Ha a frissítésre sor kerül, a térképekre felkerülnek azok a kelet-szlovákiai régiók is, amelyeket tavaly hatalmas árvizek sújtottak. Ezt követően így az ezekből a régiókból származó ügyfelek a biztosítók számára rizikósabbnak számítanak majd, vagyis számukra drágulhat a biztosítás, egyes esetekben pedig akár vissza is utasíthatják őket. Az Union például nem biztosít be olyan házat, amely az árvizektől gyakran sújtott régióban található. „Ha a ház kiöntésére rendszeresen sor kerül, akkor nem beszélhetünk véletlen eseményről” – indokolja az Union döntését a társaság szóvivője, Judita Smatanová.

Ha megtörténik a baj, a biztosítók szerint ne feledkezzünk meg a biztosítással kapcsolatos legfontosabb alapelvekről. „A leggyakoribb hiba az ügyfelek részéről, hogy elfelejtik a kár bejelentését, vagy erre csak megkésve kerítenek sort” – állítja Zuzana Francúzová, a ČSOB szóvivője. A kárt először telefonon kell jelenteni, majd pedig ajánlatos fotódokumentációt készíteni az ingatlanról. Manapság a biztosítók megelégszenek azzal is, ha ezt a mobiltelefonunkon lévő fényképezőgéppel tesszük meg. Össze kellene írnunk azt is, hogy milyen károk keletkeztek. Egyes biztosítók viszont a helyszínre küldik a saját alkalmazottjukat, aki mindezt elvégzi. (mi)