Bátran reklamáljunk, ha hibás árut kaptunk a boltban

ÖSSZEFOGLALÓ

Mindenkivel előfordulhat, hogy elromlott a frissen vett a televízió, levált a cipő sarka, nem tetszett az ajándékba kapott ruha színe, vagy a divatos, drága mobil pár hónap használat után felmondta a szolgálatot. Az sem ritka, hogy az eladó nem fogadta el a reklamációt, vagy ha elfogadta is, a megjavított, kicserélt termék nemsokára ismét elromlott. Olvasóink többsége valószínűleg reklamált már valamiért, kisebb-nagyobb eredménnyel. Noha az utóbbi időben többször is módosították a fogyasztóvédelmi törvényt, amely így elméletileg nagyobb biztonságot és jobb érdekérvényesítést biztosít a polgároknak, a fogyasztóvédelmi szervezetek szerint az emberek továbbra sem halmozzák el panaszokkal az üzleteket. Nem mintha meg lennének elégedve a megvásárolt termékek minőségével, hanem mert reklamálni sok esetben kellemetlen, hálátlan és bonyolult dolog, a kereskedők és a gyártók pedig igyekeznek kibújni a felelősség alól.

Eladói trükkök

Marta Černá, a Fogyasztók Fórumának a képviselője szerint az emberek sokszor azért nem mernek reklamálni, mert nem biztosak a dolgukban, nem tudják megítélni bizonyos termékek minőségét, a kereskedők pedig találékonyak, ügyesen próbálnak kibújni a minőségi kifogások intézése alól. A talpraesett eladó például azzal rázhatja le a megszeppent vásárlót, hogy a cipő azért rongálódott meg, mert a vásárló nem rendeltetésszerűen használta, vagy a reklamált fürdőruha nem úszásra, hanem csak napozásra való stb. Az eladóknak saját szakértőik vannak, akik a számukra megfelelő szakvéleményt dolgozzák ki, s a reklamációt gyakran azzal az indoklással utasítják el, hogy a terméket rosszul használták, nem megfelelően tisztították, tárolták, vagyis a hibát a fogyasztó okozta. A megoldás az lehet, hogy a fogyasztó saját szakvéleményt dolgoztat ki, ám az ügyintézés így bonyolultabb és drágább. Ha viszont az ügy bíróság elé kerül, a polgár a kereskedőn behajthatja a szakértői vélemény árát, a reklamációval összefüggő esetleges úti- vagy postaköltségeket is.

Néhány szabály

Előfordulhat az is, hogy az eladónak van igaza, és nem mindig jogos a kérésünk. Mielőtt panaszt emelünk, nem árt tudatosítani néhány alapszabályt. A fogyasztási cikkekre legkevesebb 24 hónap jótállási idő vonatkozik, hacsak az eladó nem biztosít ennél hosszabbat. Ha minőségi kifogásunk van, jó, ha be tudjuk mutatni a számlát, jótállási igény pedig a jótállási jeggyel érvényesíthető. Amennyiben nem kaptunk jótállási jegyet, vagy azt hibásan töltötték ki, ez nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. A kereskedő nem hivatkozhat arra sem, hogy reklamáció esetén szükséges a termék csomagolása is. Minőséghibás termék (például varráshibás ruházat) értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról, amely miatt leértékelték a terméket. Emiatt utólag nem élhetünk reklamációval, de minden más miatt igen. Nem igaz az sem, hogy a szezonvégi kiárusításon vásárolt termékekre nincs reklamáció.

Nem kötelesek kicserélni

A hagyományos, bolti értékesítésnél, ha nem minőségi kifogásunk van, hanem például nem tetszik az ajándékba kapott termék színe, nem jó a méret, akkor kizárólag a kereskedő döntésén múlik, hogy kicseréli-e másikra, esetleg visszafizeti-e a vételárat, erre ugyanis a jogszabályok alapján nem köteles. Az ünnepek előtti vásárlási lázból azonban a kereskedők is a lehető legnagyobb haszonra próbálnak szert tenni, és a konkurenciaharcnak is köszönhetően manapság már nagyon sok üzletben lehetővé teszik a termékek utólagos becserélését, erre azonban vásárláskor érdemes rákérdezni. Ezt semmilyen törvény nem szabályozza, kizárólag a kereskedők előzékenységén és jóindulatán múlik, s ők szabják meg a határidőket is, hogy például a karácsonyra kapott ajándékot az ünnepek után milyen feltételek mellett és hány napon belül lehet másra cserélni. (sza)