A férj vagy a feleség halála után a túlélő házastárs lemondhat a közös házuk tulajdonrészéről a gyermekeik javára? A megözvegyült szülő nem kerülhet így az utcára? Mi lehet a megoldás? E gyakran felmerülő kérdésre – olvasói levél alapján – ifj. Mészáros Lajos jogász válaszol.
Az „örök” lakhatás biztosításáról
Érdekes
Férjem márciusban meghalt. Házasságunk alatt nem halmoztunk fel nagy vagyont, még autónk sem volt. Minden vagyonunk egy gyönyörű környezetben felépített családi ház a hozzá tartozó nagy telekkel. Úgy tudom, férjem hagyatékába a fél ház és a fél telek fog tartozni. Lányaim viszont azt szeretnék, hogy az egész ház és telek tartozzon a hagyatékba, és így már valamikor, amikor már én is el kell, hogy menjek, vagyontalanság miatt nem is kell, hogy legyen hagyatéki tárgyalás. Lehetséges, hogy a férjem hagyatékába tartozzon az én házrészem is, és már most átkerüljön hagyatéki végzéssel két lányom tulajdonába? Nem kerülhetnék így az utcára?
A hagyatéki eljárások során, amennyiben az örökhagyót túlélte a férje vagy a felesége, mint olvasónk esetében, a közjegyző egyik feladata, hogy el legyen osztva a házastársi osztatlan közös vagyon, amely elvileg fele-fele arányban illeti meg a házastársakat. Mivel a hagyatéki eljárásban az örökösök egyezsége kiemelt jelentőségű, a házastársi közös vagyon megosztása (a 161/2015 Tt. sz. polgári nem peres eljárásokról szóló törvény 195. §-a szerint) általában a túlélő házastárs és a többi örökös egyezsége alapján történik. A házastársi közös vagyon elvileg úgy osztódik, hogy a hagyatékba az ilyen vagyon fele tartozik, de az örökösök úgy is megegyezhetnek a túlélő házastárssal, hogy az egész házasság alatt szerzett közös vagyon, tehát esetünkben az egész ház és telek a hagyaték, az örökség tárgyát fogja képezni, azzal a kikötéssel, hogy ilyen esetben a túlélő házastárs követelheti a többi örököstől a fél ház és telek ellenértékének kifizetését. A túlélő feleségnek ilyen esetben úgynevezett megtérítendő követelése (szlovákul „náhradová pohľadávka”) keletkezik a többi örökössel szemben. Más szóval, amennyiben a házastársi közös vagyon úgy osztódik meg, hogy az egészében véve a hagyaték tárgyát képezi, az örökösök kötelesek a túlélő házastárs vagyonrészét kifizetni, amennyiben ő azt követeli – ha viszont a túlélő házastárs nem él ezzel a követelésével, az azt jelenti, hogy gyakorlatilag térítésmentesen átengedi a részét a többi örökösnek. A túlélő házastárs egyébként általában ilyen helyzetben nem érvényesíti követelését a többi örökössel (leggyakrabban gyermekeivel) szemben, így az egész ház és telek olvasónk életében is már férje hagyatékátadó végzésével, határozatával átöröklődhet lányaira.
A közjegyzők azonban sohasem feledkeznek meg arról, hogy a fent leírt hagyatéki egyezség esetében a túlélő házastársak elvesztik tulajdonjogukat ahhoz a házhoz, amelyben laknak, ezért népiesen mondva „örök” lakhatási jogot, vagy, jogi nyelven szólva, szolgalmi jogot biztosítanak a hagyatékátadó végzésben a túlélő házastárs javára, a túlélő házastárs élete végéig.
A szolgalmi jog adott esetben azt jelenti, hogy a ház és a telek tulajdonosai a jövőben már olvasónk lányai lehetnek, de a ház és a telek még édesanyjukat is fogja szolgálni annak haláláig, azzal, hogy az egész házat és az egész telket továbbra is bérmentesen, szabadon használhatja. Arra való tekintettel, hogy a túlélő házastárs szolgalmi joga (szlovákul „vecné bremeno”) nem személyekhez, hanem az ingatlanokhoz kötődik, ha tragédia történne, és olvasónk lányait valami érné, azok örökösei sem tehetnék az utcára olvasónkat.
ifj. Mészáros Lajos
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.