Az eladósodott örökségről

Az öröklést a Polgári Törvénykönyv a 460. §-tól tárgyalja. Még mielőtt részleteznénk a választ, két fontos vonatkozó törvényi rendelkezést kell hangsúlyoznunk: az első, hogy örökséget részlegesen visszautasítani nem lehet; a másik, hogy az örökös csak az örökség értékének magasságáig felel az örökhagyó tartozásaiért.

Az örökség az örökhagyó halálának pillanatával száll át az örökösökre. Hagyatéki eljárással csupán közhitelesen tanúsítva van az örökség beállta és az eljárás során létrejött esetleges egyezségek. Ám mivel az örökhagyó halálakor nemcsak az örökhagyó vagyontárgyai szállnak át az örökösökre, hanem az örökhagyó követelései és tartozásai is, szükséges, hogy az örökös kifejezhesse szándékát, hogy egyáltalán akar-e örökölni. Erre szolgál a visszautasítás lehetősége. Ha az örökös pl. megtudja, hogy a hagyaték eladósodott, joga van visszautasítani az örökséget. Megteheti ezt a hagyatékot tárgyaló közjegyző előtti szóbeli nyilatkozattal vagy írásban, az eljáró közjegyzőnek kézbesítve. A visszautasító nyilatkozatot az örökös csak attól a naptól számított 1 hónapig teheti meg, amikor a közjegyző (akár írásban is) hivatalosan ismertette vele az örökség visszautasításának jogát. Ha valaki visszautasítja az örökséget, már nem kell, hogy érdekelje, ki fogja megtéríteni a tartozásokat a hitelezőknek, hiszen ő már nem örökös, és ezzel kapcsolatban nem keletkeznek kiadásai. A visszautasítási nyilatkozathoz nem lehet feltételeket kötni, és később visszavonni sem lehet. Az örökséget ugyanakkor nem lehet részlegesen visszautasítani, vagyis olvasónk nem válogathat, hogy a házat esetleg megörökölné, a földeket és esetleg más hagyatéki értékeket pedig nem.

Amennyiben olvasónk elfogadná az örökséget, a megszerzett örökség értékének magasságáig felelne az örökhagyó adósságaiért, de mivel ezek „többszörösen” meghaladják a hagyaték értékét, adott esetben csak az jöhetne számításba, hogy az egész vagyont felkínálná a hitelezőknek az adósságok kiegyenlítésére.

Meg kell még jegyezni, hogy ha olvasónk el is fogadná az örökséget, még akkor sem mondhatna le az örökhagyó testvére javára, hiszen a testvér a végrendelet szerint nem örökös, ezért adott körülmények között ő csak azután jöhetne számításba örökösként, ha olvasónk visszautasítaná az örökséget. Ha a testvér és az összes többi esetleges örökös is visszautasítaná az örökséget (ami a sok adósság miatt valószínű), úgy végső soron az állam örökölne, amely viszont felszámolná az örökséget, hogy legalább részben kielégíthesse a hitelezőket. Olvasónknak a felszámolásnál lenne esélye, hogy esetleg megvásárolja a Kis-Duna partján fekvő házat.