A végzősök első útja sokszor a munkaügyi hivatalba vezet

Azok a középiskolás végzősök, akik úgy döntöttek, nem akarnak tovább tanulni, vagy nem vették fel őket a megpályázott felsőoktatási intézménybe, augusztus 31-ig még diáknak számítanak, hivatalosan eltartott személynek minősülnek, szüleik addig kapják a családi pótlékot. Szeptemberig fizet az állam A nyári szünet után kell mérlegelniük, mit szeretnének tenni: munkahelyet keresnek itthon vagy külföldön, kiváltják a vállalkozói engedélyüket, regisztráltatják magukat álláskeresőként, vagy egyszerűen otthon maradnak – ez utóbbi esetben önkéntes munkanélküliek lesznek, s maguknak kell fizetniük a kötelező egészségbiztosítást. Munkanélküli után nem jár családi pótlék A statisztikai adatok szerint a végzősök részéről a legnagyobb „érdeklődés” a munkaügyi hivatalok iránt van. Az iskolák sok olyan szakembert „termelnek”, akikre a gyakorlatban nincs szükség, és a magas munkanélküliséggel sújtott régiókban egyébként is nehéz elhelyezkedni. Ahhoz pedig kevés fiatalnak van bátorsága, hogy azonnal kiváltsa vállalkozói engedélyét, és saját vállalkozásba fogjon. Szlovákiában májusban 14,26% volt a munkanélküliségi ráta. Folyamatosan nő a tartósan állástalanok száma, a nyilvántartottak közül több mint 100 ezren még soha nem dolgoztak. Az EU-tagországok közül Szlovákia a második helyen áll a munkanélküli friss végzősök száma alapján. Idén áprilisban a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában mintegy 24 ezer pályakezdő szerepelt, számuk szeptemberben valószínűleg nőni fog, sokan a nyári szünet után jelentkeznek majd be. A középiskolás végzősök számára a törvényes határidő szeptember 7. Aki akarja, korábban is regisztráltathatja magát, de akkor leállítják a családi pótlék folyósítását. Aki felsőoktatási intézményben tanul tovább, eltartott személynek minősül, a szülők tovább kapják a családi pótlékot, és az egészségbiztosítási díjat az állam téríti helyettük. Az államvizsga után azonnal jelentkezni kell A végzős egyetemi hallgatók esetében az utolsó államvizsga dátuma a mérvadó – ha az ettől számított 7 napon belül jelentkeznek a munkaügyi hivatalban, bekerülnek az álláskeresők nyilvántartásába. Ha ezt később teszik meg, ez alatt az idő alatt önkéntes munkanélkülinek számítanak, s maguknak kell fizetniük a kötelező egészségbiztosítást. A végzősöknek elsősorban az egészségbiztosítóval szemben van bejelentési kötelezettségük: tájékoztatniuk kell az intézményt tanulmányaik befejezéséről. Ehhez szükségük van a személyazonossági igazolványra és az iskola befejezését igazoló dokumentumra (oklevél, diploma, bizonyítvány). A munkaügyi hivatalban is ugyanezekre az iratokra van szükség, de a végzősöknek nem kötelező regisztráltatniuk magukat. Ugyanakkor akinek nem sikerül munkát találnia, érdemes bejelentkeznie az álláskeresők közé, mert így az állam fizeti helyette az egészségbiztosítást. A Szociális Biztosítóval szemben a végzősöknek nincs semmilyen kötelezettségük, nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük, nem is kapnak semmilyen támogatást a társadalombiztosítási rendszerből – nem jár nekik táppénz, és ez az időszak nem számít be a nyugdíjba sem. Ha akarnak, köthetnek önkéntes biztosítást, ez esetben maguk dönthetik el, milyen kivetési alapból számolják ki a kifizetendő havi járulékokat. „A Szociális Biztosítóval szemben csak azoknak a végzősöknek van bejelentési kötelezettségük, akik árvasági nyugdíjat kapnak. Nekik 8 napon belül el kell juttatniuk egy igazolást arról, hogy befejezték vagy megszakították tanulmányaikat” – hívta fel a figyelmet az egyetlen kivételre a Szociális Biztosító.