A rezsiköltségek éves elszámolása

Akárcsak az adóval, a lakhatási költségekkel is évente egyszer el kell számolni, és a rezsiköltségek éves elszámolását a lakáskezelők végzik. Az adóhoz hasonlóan itt is havonta bizonyos előleget fizetünk, hogy mennyit, azt a házkezelőség állapítja meg. Van, akinek jobban megfelel, ha havonta magasabb előleget utal át, és az elszámolás után visszakap némi pénzt. Mások viszont fölöslegesen nem óhajtanak a szükséges minimumnál többet előlegezni a házkezelőnek, havonta a lehető legkisebb összeget fizetik, és évente egyszer ráfizetnek. Ebből kifolyólag az elszámolások között nagy különbségek lehetnek. Ráadásul, az egyes családoknak nem egyforma a fogyasztásuk. Van, aki télen jobban fűtött, több vizet fogyasztott, mások spóroltak.

Többféle elszámolás

A lakástulajdonosokról szóló törvény nem írja elő az elszámolás pontos formáját, ezért ahány lakáskezelő, annyiféle elszámolás létezhet. Mindenesetre, a dokumentumnak átláthatónak és mindenki számára érthetőnek kell lennie. Nyilvánvalóvá kell belőle válnia, a lakástulajdonos pontosan mikor milyen összeget utalt át a házkezelőségnek, és minden egyes tétel mellett fel kell tüntetni a kifizetett havi előleget, valamint a házra és a konkrét lakásra vonatkozó tényleges fogyasztást. Az elszámolás 10-nél is több tételt tartalmaz, melyeket tanácsos lépésről lépésre ellenőrizni.

Közös helyiségek

Az elszámolás magába foglalja a ház, a lakás és a közös helyiségek fenntartásával összefüggő kiadásokat, a közös helyiségek világításának a díját, a lift működési költségeit és a szemétszállítási díjakat, a lakáskezelőségnek fizetett illetéket. A lakástulajdonosok által igénybe vett egyéb szolgáltatásokat – például a hó eltakarítását, a közös helyiségek takarítását stb. – az azokat biztosító cégektől kapott számlák alapján kell dokumentálni. Az egész ház fenntartásával és kezelésével összefüggő számos szolgáltatás költségeit szétosztják az egyes lakások között vagy a vonatkozó törvény által, vagy a lakógyűlésen elfogadott módszer alapján – például a lakások száma, alapterülete, az ott élő személyek száma szerint. A lakáskezelő az elszámolás részeként tájékoztat az előző évi tevékenységéről is, a gazdálkodásáról, a közös helyiségek állapotáról és a ház fenntartását érintő összes dologról, köztük a tető, a falak, a homlokzat, a belső helyiségek, a kazán, a liftek, a közös helyiségek, a bicikli- és kocsitárolók, a hálózatok és a tűzvédelmi berendezések állapotáról. Ezek az információk nélkülözhetetlenek bizonyos döntések meghozásakor, például a panelház költségvetésével, a javítási alapba fizetendő tételekkel, bizonyos javítások megrendelésével kapcsolatban.

Felújítási alap

Az éves elszámolásból pontos képet kell kapni arról, mennyi pénz folyt a felújítási alapba, abból mennyit és mire költöttek. Pozitív egyenleg esetén az alapban maradt összeget nem adják vissza, az alapban marad, és a következő évben lehet belőle meríteni. Az üzemeltetési, karbantartási és javítási alapba a lakók a tulajdonrészük nagyságától függően fizetnek. Ha a lakás rendelkezik balkonnal, loggiával vagy terasszal, a társtulajdonrészbe beleszámítják ennek a felületnek a 25%-át is, ugyanis az alapból ezeknek a javítási költségeit is fedezik. Ha létezik valamilyen hitel, a jelentésben azt is fel kell tüntetni, eddig a lakók mennyit térítettek.

Távhőszolgáltatás

Az egyik legfontosabb tétel a távhőszolgáltatás, amely általában a költségek harmadát teszi ki. A lakók főleg a fűtéssel és a meleg víz előállításával összefüggő költségeket szokták reklamálni, ami együttesen a kiadások 60%-a. A távhőszolgáltatás árának a kiszámításánál a lakás alapterületét, és – ha a fűtőtestekre fel vannak szerelve a mérőberendezések – az egyes lakások valós fogyasztását veszik alapul. Hogy e két tételt milyen arányban kell figyelembe venni, arról a törvény nem szól. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) ajánlása szerint az alapterületet figyelembe vevő tételnek 60%-osnak kellene lennie, és a fennmaradó rész juthat a valós fogyasztásra. Ha a lakóházban a radiátorokra még nem szereltek fel mérőket, csak a lakás alapterületét veszik figyelembe. A kedvezőtlen fekvésű lakások esetében az ár kiszámításánál egy koefficienst alkalmaznak, vagyis az árat például 0,80-nal vagy 0,93-mal szorozzák be. Ennek a nagyságáról a lakógyűlés dönt. Ha valaki nem teszi lehetővé a vízórák vagy a radiátorokra szerelt mérők leolvasását, a lakáskezelő megbüntetheti. A szankciókat ugyancsak a lakógyűlés szokta jóváhagyni – általában az egész házban megállapított átlagár másfélszerese szokott lenni.

Vízfogyasztás

Sok lakástulajdonos nem akarja elhinni, hogy valóban annyi vizet fogyasztott, amennyi az elszámolásban szerepel. Csak kevesen tudják ellenőrizni a fix és változó költségek helyességét, a teljesítményszabályozót és a mért vízmennyiséget. Ha a koefficiens magasabb 1,2-nél, ellenőrizni kell, hogy nem szivárog-e a víz, nem romlott-e el a vízóra, valaki a házból nem lop-e tőlünk vizet. Meghibásodás, vízszivárgás esetén ki kell deríteni, a víz a csatornahálózatból vagy azon kívül szivárog-e. Meg kell kérni a vízszolgáltatót, hogy ellenőrizze, javítsa meg a csöveket. Ellenőrizzük, a mosógép jól van-e bekötve!

Problémás szomszédok

Akadnak másokon élősködő lakók, akik a szomszédoktól lopnak internetet, vizet, áramot, vagy például a hulladék elszállításáért és szeparálásáért számlázott díjon akarnak spórolni úgy, hogy kevesebb személyt jelentenek be a lakásba. A modern technológiákat azonban nem tudják becsapni. Rádiótechnológia segítségével a vízórákból begyűjtött adatok és azok rendszeres, interneten keresztüli figyelése, elemzése alapján pontosan kimutatható, az egyes lakásokban év közben hogyan alakult a vízfogyasztás – ebből le lehet vonni a megfelelő következtetéseket, és a házkezelőségnek ez segíthet leleplezni az elszámolásban levő hibákat. Általában a bérbe adott lakásoknál fordul elő, hogy hivatalosan kevesebb személy van bejelentve, mint ahány tényleg ott lakik.

Május 31.

Az elszámolást a lakáskezelőknek május 31-éig kell eljuttatniuk a lakástulajdonosokhoz. Van, ahol a lakóbizalmi szokta átvenni a dokumentumokat a házkezelőtől, és személyesen elviszi a lakóknak. Máshol ajánlott levélben küldik szét. A koronavírus-járvány miatt most lakógyűléseket sem lehet tartani, és az elszámolásokat is postai úton juttatják el, így – bár a lakáskezelő május végéig feladja – sokan feltehetően csak június elején vehetik kézbe.

Hol lehet reklamálni?

1. Házkezelőség, szövetkezet, a lakástulajdonosok szövetsége

Az írásos panaszt az éves elszámolás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell eljuttatni, és ők is 30 napon belül reagálnak.

2. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (SOI)

Ellenőrzi az elszámolás formális jegyeit, hogy a költségek elosztásakor betartották-e a megegyezett módszert. Elég saját szavakkal megfogalmazott levelet írni, csatolni kell az elszámolás másolatát. A SOI nem avatkozik a lakástulajdonosok és a házkezelő közötti konfliktusokba (szavazásokba, a felújítási alappal kapcsolatos gazdálkodásba stb.), ilyen esetekben a bíróság dönthet.

3. Állami Energiafelügyelet (Štátna energetická inšpekcia)

A panaszt a házkezelő székhelye szerint illetékes felügyelőségnél kell benyújtani.

4. Árszabályozási Hivatal

Ha fennáll a gyanú, hogy a távfűtésért többet fizet, mint amennyi a maximálisan kiszabható ár, az ÚRSO-nál lehet panaszt emelni.

5. Bíróság

Aki a panaszával nem járt sikerrel a házkezelőnél, utána bírósághoz fordulhat.

(sza)