A megfelelő iskola kiválasztása kihívás minden szülő számára

A mostani nagycsoportos óvodások fel vannak készülve az iskolakezdésre?

Az elmúlt időszak meghatározó jelensége a koronavírus okozta világjárvány, ami mindent megváltoztatott. A kialakult helyzet felforgatta a családok megszokott napirendjét, s természetesen hatással volt a gyermekekre is. A szülők számára kihívást jelentett a mindennapok megszervezése, különösen akkor, ha különböző életkorú gyermekek voltak a családban. Ezt nehezítette az is, hogy saját munkájuk mellett a gyermekekkel való tanulásra/tanítása is kellett fókuszálniuk. A családok magukra maradtak egy bizonytalan, eddig ismeretlen helyzetben, és egyedül kellett megküzdeniük a kialakult nehézségekkel.

Az óvodák ugyan májusban újra megnyitották kapuikat, viszont nagyon sok új szabály fogadta a visszatérő gyermekeket és szüleiket. Ezek a szabályok korántsem könnyítették meg a kialakult problémát, és újabb érzelmi megterhelést okoztak a gyermekek életében. Számtalan változással kellett megküzdeniük, amelyre természetesen különbözőképpen reagáltak. Míg a koronavírus előtt a szülő bekísérhette gyermekét az óvodába, és ott búcsúzhatott el tőle, addig a visszatérést követően már az óvoda ajtajánál búcsút kellett venniük egymástól. Ez már önmagában is nehézséget okozott a gyermekek többségénél, és ezt tetőzte a megszokott óvónénijük és barátaik hiánya, akik a koronavírus általi megbetegedés következtében sokszor több hetet töltöttek az intézményen kívül. A különféle higiéniai intézkedések, a lázmérés és az állandó fertőtlenítés mind-mind eltértek a járvány előtti időszaktól.

Azok a családok különösen nehéz helyzetben voltak, ahol különféle korosztályú gyermekek éltek. Tekintettel arra, hogy az iskolás gyermekek tanítása az online térben folytatódott, az óvodás gyermekek szükségletei jelentősen háttérbe szorultak. A szülők figyelme az iskolaköteles gyermekekre irányult, akiknek továbbra is teljesíteniük kellett iskolai kötelességeiket. Ez alatt az idő alatt csökkent a szülők és az óvodáskorú gyermekeik közti kommunikáció, gyakrabban voltak egyedül, ami előidézte a mindennapi televízió- és számítógép- vagy táblagép-használatot. A sok teendő által a családtagok frusztráltakká váltak, és a kialakult feszült helyzet szintén negatívan befolyásolta a gyermekek érzelmi világát. Hiányzott a meghallgatás, a megértés és a magyarázat, amely sok esetben megkönnyítette volna az adott helyzetből fakadó érzelmek feldolgozását. Ez által változások jelentek meg a gyermekek viselkedésében is. A karantén ideje alatt felborult a napi rutin, ami aztán nehézséget okozott az ismételt beilleszkedésnél. A rendszeresség nem csupán azért fontos, hogy a gyermek teljesíteni tudja a tőle elvárt feladatokat, de a későbbiekben jelentősen befolyásolja a tanulási folyamatokat is.

A bezártság, az óvodák bezárása negatív hatással volt a gyermekek szocializációjára. Nem volt lehetőség azon tevékenységekhez, amelyek ezt a területet erősítenék. Gondolok itt az erkölcs és az önálló akarat alapjainak a kialakulására (együttérzés, figyelmesség, kitartás, felelősségérzet).

Hogyan lehet ezen javítani?

Tekintettel a fentebb említett hátrányokra sokkal több figyelmet kell szentelnünk ezeknek a területeknek a javítására. Segítsünk nekik szülőként, családtagként, szakemberként érzelmileg feldolgozni az elmúlt időszak eseményeit! Adjunk teret a kommunikációnak, az érzéseik és gondolataik kifejezésének! Érzékeltessük velük, hogy itt vagyunk, és készen állunk segítőként, támaszként szolgálni, ha szükségük van rá!

Adna néhány konkrét tanácsot, tippet?

A mese pozitív hatása mindenki számára ismert, elmondható, hogy történeteken keresztül segíthetünk áthidalni bizonyos akadályokat, problémákat. Olvassunk több érzékenyítő mesét, amelyek segítenek feldolgozni a rossz tapasztalatokat, és csökkentik a gyermekekben felgyülemlő feszültséget! Próbáljuk a gyermekeket közösségi programokba bekapcsolni, ahol a közösségbe való beilleszkedést gyakorolhatják! Ezek a tevékenységek segítenek a gyermekeknek abban, hogy legyenek képesek kapcsolatokat kialakítani és fenntartani, illetve be tudják tartani a közösség szabályait, valamint felismerjék a közösség igényeit is. Továbbá, alakítsunk ki napi rutint a hétköznapokon kívül a hétvégeken is, és próbáljuk őket következetesen betartani, ezzel is segítve a gyermekek biztonságérzetének növelését! Építsünk be a hétköznapokba több olyan elfoglaltságot, amely hozzájárul a szem-kéz koordinációjának fejlesztéséhez, valamint a három ujjas ceruzafogás elsajátításához! Ezek a későbbiekben elengedhetetlenek az írás és olvasás elsajátításához. Rajzoljunk, fessünk, színezzünk, labdázzunk, és végezzünk sok-sok más tevékenységet, ahol a szem és a kéz egyszerre dolgozik!

Mik az iskolaerettseg jelei?

Az iskolaérettég egy olyan összetett, komplex fogalom, amely a gyermek egész személyiségének érettségét foglalja magába. Segít a gyermeknek az óvodás, játékos környezet után minél sikeresebben alkalmazkodni a sokkal kontrolláltabb, felelősségteljesebb iskolai környezethez. Magába foglalja a fizikai-, pszichés-, és szociális alkalmasságot az iskolai elvárások teljesítéséhez.

Egy iskolaérett gyermek:

• képes beilleszkedni a közösségbe, vágyik a közösségbe tartozásra
• rugalmasan alkalmazkodik a szabályokhoz
• az iskolakezdéskor képes legalább 10-15 percig aktívan figyelni
• képes összefüggően beszélni, beszéde érthető, a hangokat tisztán ejti ki
• nyitott és érdeklődő
• testalkata arányos
• a nagymozgása és finommozgása rendezett, koordinált
• képes önállóan elvégezni feladatait
• megfelelő feladat- és kötelességtudattal rendelkezik.

Mikor kérjünk halasztást, mikor forduljunk szakemberhez?

Szakember segítségére lehet szükség, amennyiben a gyermeknél beszédproblémák észlelhetőek, ilyenkor érdemes logopédiai segítséget igényelni. Részképesség fejletlensége esetén pedig fejlesztő pedagógiai foglalkozások ajánlottak, melyeket a fejlesztő pedagógus határoz meg. Később ezek a képességek képezik az olvasás, az írás, a számolás alapjait. Amennyiben a gyermek érzelmi világa kiegyensúlyozatlan, esetleg beilleszkedési és viselkedési problémák jelennek meg nála, akkor is érdemes kikérni egy szakember véleményét.

Manapság egyre többet hallani arról, hogy sokkal több a problémás gyerek. Őket is be lehet iskolázni?

Mára már talán az emberek többsége számára nem idegen fogalom az inklúzió. Ennek keretén belül egyre több iskola nyitja meg kapuit a sajátos nevelési igényű gyermekek számára, és biztosít egyénre szabott oktatást. Úgy gondolom, hogy ezen gyermekek beiskolázása egy közös munkán alapul, amelynek az iskola, a család és a gyermek egyaránt részesei. Egyre több iskola alkalmaz olyan szakembereket, akik képesek ellátni ezen gyermekek oktatását, fejlesztését, és segítséget tudnak nyújtani abban, hogy kortársaikkal együtt tanulhassanak. Gondolok itt a gyógypedagógusokra, iskolai pszichológusokra és asszisztensekre, akiknek a munkája nélkül mindez elképzelhetetlen volna.

Milyen szempontok alapján válasszunk iskolát?

Az iskolaválasztás kihívást jelent minden szülő számára. Nem létezik aranyszabály arra, mi alapján kellene eljárnunk ebben az ügyben. Az egyik fontos szempont, amit érdemes figyelembe venni, az a lakhely és az iskola közti távolság. Próbáljunk meg minél közelebbi iskolát választani! Az új közeg, elvárások, szabályok egyébként is kimerítőek a gyermek számára, így biztosan jó választás, ha ezen kezdeti nehézségek mellett nem terheljük gyermekünket hosszantartó, fárasztó utazással. Továbbá, gyermekeink igényeinek figyelembevétele is rendkívül fontos. Próbáljunk meg olyan iskolát választani, ahol a lehető legtöbbet fejlődhetnek, amely megfelelően felkészíti őket a továbbtanulásra! Aki például a sportokat szereti, annak érdemes olyan iskolát keresni, ahol megfelelőképpen tudja fejleszteni az ehhez szükséges képességeit.

Rendkívül fontos a pedagógus személyisége és az iskolai közeg is. Ezek mellett érdemes a nyitott nap folyamán megfigyelni a jelenlévő diákokat is, akiknek a viselkedése teljesebb képet nyújt számunkra a konkrét iskolai közegről. Nyilván, ha a diákok jó hangulatban, elégedetten mozognak a közegükben, az egy pozitív visszajelzés számunkra is.

A többnyelvű családokból származó gyerekek esetében mi alapján valasszák ki az oktatási nyelvet?

Vegyes házasságokból származó gyermekek esetében is, annak ellenére, hogy mindkét szülő más-más nyelven kommunikál a gyermekkel, megfigyelhető, hogy az egyik nyelv közelebb áll hozzájuk. Figyeljük meg őket például akkor, amikor sírnak vagy éppen valamilyen fájdalmuk van, hogy milyen nyelven próbálják ezt velünk közölni! Amennyiben az egyik szülő magyar, a másik pedig szlovák anyanyelvű, személyes véleményem szerint érdemesebb magyar iskolába íratni, hiszen ott a magyar nyelv mellett a szlovák nyelvet is tökéletesíthetik. Sokszor a szülők aszerint döntenek, hogy melyikük tud majd többet foglalkozni a gyermekükkel, melyikük tud majd több segítséget nyújtani. Mindenesetre ilyenkor az a legfontosabb, hogy mindez a két szülő megállapodásán alapuljon.

Javaslom, hogy a végleges döntés meghozatala előtt próbálják ezeket a szempontokat is figyelembe venni, hisz nem mindegy, hogy milyen környezetben, milyen körülmények között szerzi meg első iskolai tapasztalatait gyermekük.