A korkedvezményes nyugdíj, vagy munka

Ők esetleg úgy próbálhatnak javítani bevételeiken, hogy saját vállalkozást indítanak – ez esetben a Szociális Biztosító egy évig biztosan békén hagyja őket. A szociális biztosításról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy valaki egyszerre legyen korkedvezményes nyugdíjas és legyen nyugdíjbiztosítása. Pár éve még lehetett megbízási szerződésre dolgozni, 2013. január 1-jétől azonban e munkavállalási forma esetében is fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot, s mivel ez összeegyezhetetlen a korengedményes nyugdíjjal, ők már nem köthetnek megbízási szerződést sem. Ez érvényes a külföldi munkavállalásra is. Vagyis, ha az idős személy egy másik uniós államban, Svájcban vagy olyan országban vállal alkalmi munkát és köt megbízási szerződést, mellyel Szlovákia aláírta a szociális biztosításról szóló nemzetközi megállapodást, nem jogosult korengedményes nyugdíjra. Ha valaki külföldön vállal munkát, 8 napon belül tájékoztatnia kell a Szociális Biztosítót, és leállítják a nyugdíj folyósítását. Ha a nyugdíjas későn vagy egyáltalán nem teljesíti bejelentési kötelezettségét, a munkaviszony megszűnése után, amikor ismét jogosulttá válik a korhatár alatti nyugdíjra, havi járadékából utólag levonják azt az összeget, melyet jogosulatlanul kapott. Az összeget akkor is levonják, ha valaki közben eléri a rendes nyugdíjkorhatárt, és a korkedvezményes nyugdíj öregségi nyugdíjra változik. Ha az idős személy, akinek a munkavállalás miatt ideiglenesen leállították a nyugdíja folyósítását, úgy dönt, eleget dolgozott, és inkább ismét korkedvezményes nyugdíjas akar lenni, a munkaadójával kell közölnie: nem marad munkaviszonyban, s a munkáltató kijelenti őt a nyugdíjbiztosítási rendszerből. De ha akarja, telefonon vagy személyesen ellenőrizheti a Szociális Biztosítóban, a munkaadó ezt tényleg megtette-e. Ha ugyanis elfelejt eleget tenni kötelességének, a biztosító nem újítja meg a nyugdíj folyósítását. Utólag a jogtalanul visszatartott nyugdíjat kifizetik. Nem vonják meg teljesen a havi járandóságot akkor, ha valaki havonta csak pár napot dolgozik. Ez esetben kiszámítják a nyugdíj egy napra jutó összegét, és ezt kiszorozzák annyival, amennyi napot az adott személy nem dolgozott. A ledolgozott napok után pedig be kell fizetni a társadalombiztosítási járulék időarányos részét. Ha valaki mindenképpen javítani akar jövedelmén, és közben a korkedvezményes nyugdíját sem akarja elveszíteni, egyéni vállalkozóként dolgozhat. A vállalkozás első évében nincs semmilyen kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben, nem kell nyugdíjbiztosítást fizetni, nem is állítják le a korkedvezményes nyugdíj folyósítását. Később pedig a vállalkozás bevétele alapján lehet mérlegelni, mi éri meg jobban: tovább vállalkozni vagy visszatérni a korkedvezményes nyugdíjba, ami a rendes nyugdíjkorhatár betöltése után öregségi nyugdíjra változik, s ettől a pillanattól kezdve a nyugdíjas ismét dolgozhat, miközben járandóságát sem veszíti el, rájuk semmilyen munkavállalási korlátozás nem vonatkozik.