A jogállamiság elvont fogalom, melyről az utóbbi időben sokat lehet(ett) hallani, miközben kevesen vannak tisztában a pontos jelentésével. Egyik olvasónk az iránt érdeklődött, vajon mit kell a jogállamiság kifejezés alatt érteni. A felvetésre ifj. Mészáros Lajos jogász reagált.
A jogállamiságról
Érdekes
Nagyon sokat olvashatunk, hallhatunk manapság a jogállamiságról, a jogállamról, annak megsértéséről, de az igazság az, hogy környezetemben csak sejtjük, hogy miről van szó, igazából keveset tudunk a jogállamról, illetve arról, hogy mit is sértenek meg az államok, ha nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. Valóban igaz, hogy a jogállamiságnak nincs is általános meghatározása, tehát nincs is mit számonkérnie az EU-nak a tagállamokon? Jó lenne, ha foglalkoznának ezzel a témával is, és írnának róla – kérte olvasónk.
A felvetett kérdésnek könyvtárnyi anyaga van, tehát nehéz ilyen szűkös terjedelmi korlátok között foglalkozni a témával, ezért olvasónk kérésének eleget téve csak nagyon leegyszerűsített válaszra szorítkozhatunk.
A jogállam olyan állam, ahol a jog uralma érvényesül, tehát lényege, hogy mindenkinek be kell tartani a jogszabályokat, a törvényt. Hangsúlyozni kell, hogy jogállamban a jogot az embereken kívül leginkább azoknak kell tiszteletben tartaniuk, akik hatalommal rendelkeznek, tehát az állami, közjogi szerveknek. A jogállam az önkény ellentétje, ahol a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett. Jogállamban semmilyen cél nem szentesítheti az eszközt, ellenkezőleg, jogállamban csakis a törvény(esség) korlátjain belül lehet az államot szervezni, igazgatni, politizálni, gazdálkodni, kereskedni, bármi mást tenni.
Közép-Kelet-Európában az alkotmánybíróságok döntéseikkel segítették a jogállamiság és demokrácia megteremtését és megszilárdítását. Az alkotmánybíróságok egy-egy konkrét ügy kapcsán fokozatosan fejtik ki a jogállamiságot meghatározó elveket és értékeket. A jogállamiság ugyanis ténymegállapítás, de egy folyamat, egy program is egyszerre.
Az Európa Tanács alkotmányossági tanácsadó testülete, az ún. Velencei Bizottság hat kritériumot vár el az államoktól jogállami szempontból. Ezek a törvényesség, a jogbiztonság, az önkényesség tilalma, a bíráskodás függetlensége, az emberi jogok érvényesülése és a hátrányos megkülönböztetés tilalma.
Nem felel meg a valóságnak, hogy a jogállamiság mint fogalom ne lenne az Európai Unió jogában meghatározva, amely a jogállamiság értékeit, alapköveit is hivatott védelmezni. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament és Tanács 2020. 12. 16-án kelt (EU) 2020/2092 sz. rendelete a következőképpen definiálja a jogállamiságot: „A jogállamiság magában foglalja a törvényesség elvét, amely magában hordozza az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárás meglétét; a jogbiztonság elvét; a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvét; a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elvét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot is beleértve, az alapvető jogok tekintetében is; a hatalmi ágak szétválasztásának elvét; valamint a megkülönböztetés tilalmának elvét és a törvény előtti egyenlőség elvét.”
Ahol tehát a törvényeket, jogszabályokat önkényesen alkotják, ahol nincs jogbiztonság, ahol a kormány vagy az állami szervek (pl. rendőrség) visszaélnek hatalmukkal, ahol nincs a kormánytól és a parlamenttől független bíróság, ahol nincs a törvény előtti egyenlőség, és nincsenek garanciái az alapjogoknak, és hozzá kell tenni még, hogy ahol a hatalmat nem ellenőrizheti független és szabad sajtó, ott bizonyosan nem lehet jogállamról beszélni.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.