<p>A házi kedvencek tartásának feltételeit az állatorvosi törvény szabályozza. Eszerint az ún. társasági állatokat – kutyákat, macskákat, vadászgörényeket és a különböző szőrmés állatokat, például nyulakat – be kell íratni a tulajdonos lakhelye szerint illetékes községi önkormányzat nyilvántartásába, és azonosító érmével kell ellátni úgy, hogy áthelyezésük, szállításuk esetén az állat összetévesztés nélkül azonosítható legyen, és az azonosító adatokat a társasági állatok központi regiszterében is vezetni kell. </p>
A gazdik kötelességei
A regiszter számítógépes adatbázisát a Szlovák Állatorvosi Kamara működteti. Kutyákat, macskákat és vadászgörényeket a Szlovákiában engedélyezett transzponderrel kizárólag állatorvos láthat el. Jelenleg a házi kedvenceket nem kötelező elektronikus transzponderrel, csippel ellátni, 2014. január 1-jétől ez önkéntes. Ha azonban az állat elhagyja azt az uniós tagállamot, amelyikben született, 2004. október 1-jétől állatútlevélre van szüksége. Az okmányt kizárólag erre feljogosított állatorvos állíthatja ki. Útlevelet viszont csak olyan állat kaphat, amelyik rendelkezik elektronikus transzponderrel, illetve olvasható, jól látható tetoválással, melyet bizonyíthatóan még 2011. július 3-a előtt készítettek. Minden országba más-más feltételek mellett lehet bevinni egy-egy állatot, előfordulhat, hogy bizonyos oltás nélkül házi kedvencünket nem engedik be. A veszettség elleni oltás Szlovákiában is kötelező – a használt vakcinától függően bizonyos időközönként az állatot újra kell oltani. A fertőző betegségek ellen az oltást tanácsos évente megismételni, ám ezek nem kötelezőek. Az egyes oltások ára állatorvosonként, szérumonként változhat, általában 15–20 euró között mozog. A veszettség elleni oltás elmulasztásáért kiszabható bírság ennél jóval magasabb – 663,88 euró – lehet. Az otthon tartott állat tulajdonosának ebadót kell fizetnie. Az adót hat hónaposnál idősebb állat után kell fizetni függetlenül attól, hogy tulajdonosként természetes vagy jogi személy van feltüntetve. Az adó összegét a község határozza meg. Akinek több kutyája van, mindegyik után kiszámlázzák az adót.
Állati betegségek
Veszettség – Egy vírus okozta, zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősöknél. A tünetek állatfajonként változnak, megkülönböztetünk dühöngő és csendes veszettséget. A csendes veszettség során nem tapasztalható dühöngési szakasz, a bevezető stádium közvetlenül a bénulási szakaszba megy át. A veszettség főbb tünetei: nyálzás (nyálcsorgás), lógó állkapocs, kancsalság, viselkedészavar (agresszió), kóborlási hajlam, emészthetetlen tárgyak (kő, kavics, fadarab) lenyelése, majd nyelészavar, nagyon jellegzetes, rekedt hang (a hangszálakat szabályozó ideg bénulása miatt), víziszony, ugyanis a bénulás előtt a nyelés, amelyet reflexszerűen már a víz látványa is kiválthat, görcsös fájdalmat okoz). Ha veszett állat megharap embert, a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával bejuttatja a vírust az ember szervezetébe. Veszettség az embernél is halállal végződhet, ezért ha egy állat valakit megharap, tanácsos azonnal orvoshoz menni! Szopornyica – A szopornyica vírus okozta, lázas betegség. Elsősorban a légutak, a gyomor- béltraktus megbetegedésével jár, de idegrendszeri és bőrelváltozásokat okozó formája is ismert. Fiatal állatoknál gyakran elhulláshoz vezet a megbetegedés. Idősebb állatoknál és enyhébb lefolyás esetén a gyógyult állatok jelentős részénél idegrendszeri károsodás marad vissza. Parvó – A parvovírus okozta bélgyulladás sokszor halálos betegség. A beteg kutyák legtöbbször lázasak, a kiszáradás tünetei mindig láthatóak. A nagyon gyors lefolyású esetekben súlyos fokú elesettség, szinte sokkos állapot figyelhető meg. Hepatitis – A kutyák fertőző májgyulladása (Rubarth-kór) heveny lefolyású, gyorsan terjedő, súlyos elesettséggel, hányással, sárgasággal és a vérerek károsodásával járó betegség.Kennelköhögés – A kutyák légzőrendszerének rendkívül ragályos betegsége. A kezdeti tünet „száraz”, csattanós köhögés, enyhén lázas állapot és étvágyvesztés. Ritkán tüdőgyulladássá fejlődik. Leptospirózis – Az állatok vizeletével fertőzött vízzel való érintkezéssel terjed, emberre is veszélyes. A betegség 4–16 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik. Az egész szervezetet támadja meg, ennek megfelelően a tünetek is vegyesek: láz hidegrázással, izomfájdalom az alsó lábszárban, hányinger, hányás, kötőhártyavérzés. Nagyobb bajra utal, ha a beteg bőre be is sárgul, az a máj komolyabb érintettségére utal. Légszomj, köhögés, vérköpés is előfordul, súlyos légzészavarig fokozódó tüdőeltérésekkel.Macskák fertőző bélgyulladása – Lázzal, hasmenéssel, hányással, kiszáradással és erős leukopéniával (fehérvérsejtszám csökkenése a vérben) járó fertőző betegség.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.