Hangyák a palántanevelésben

Szakmai körökben gyakran hangoztatják, hogy a hangya nem kártevő, csak a levéltetvekkel együtt élő, azokat mézharmatukért dédelgető lény, s hogy a hangyák a természetes táplálékláncban fontos szerepet töltenek be. Elfogadhatjuk azt az általános elvet is, hogy a hangyák zöme erdőben, legelőn, de még a szántóföldön is az életközösségben alapvetően hasznos. Azonban egyes esetekben, amikor jelentős gazdasági kárt okoznak, már kártevőként jelennek meg, így ott ellenük már kénytelenek vagyunk védekezni. A palántanevelésben és a hajtatásban a hangya kártétele összefüggésbe hozható azzal a körülménnyel, hogy ott olyan területek alakulnak ki, ahol a hangyabolyok képződésének a feltételei kedvezőek.

A legtöbb hangyafaj augusztus-szeptember táján hozza létre új fészkeit és ehhez bolygatlan területet keres. A hangyák elsőrendű fészekrakó helyei a kövek, korhadó fák, füves területek, gyepek és nem utolsósorban a gondozatlan kertésztelkek. A dinnyéknél és más palántanevelésnél is a jól bevált gépkockás palántaneveléssel a hangyák petéinek, bábjainak átvitelét nagyon megkönnyítjük. Ugyanilyen veszélyt jelentenek a fóliasátrak, palántanevelők közötti füves, gyomos területek is, mert az új bolyok képződése azokban ősszel elindulhat. Ezek mint vírusrezervoár növények a korai vírusfertőzés lehetőségeit is nagyban megnövelik. A fentiekben leírtakból adódik a védekezés legalapvetőbb eleme, a sokszor csak frázisként tartott helykiválasztás, a termesztő helyek és környezetének gondos gyomtalanítása. Mindezek ellenére, mivel egy hangyaállam éveken át fejlődhet, erősödhet, nem biztos, hogy a megelőzéssel teljes mentességet érünk el. A hangyák kommunikációs képessége igen jó, tehát egy számukra vonzó és ízletes tápnövény megtalálásakor azonnal vonuló járatok képződnek, s a táplálék megszerzése érdekében szinte kitaposott utakat alakítanak ki, ami a fiatal növények gyökérnyakának elrágásával azonnal szembetűnik, mert a megtámadott növény lankad, nagyobb melegben hervadásszerűen kipusztul. Gyepkockás palántanevelés esetén mindenképpen ajánlott a megelőző átvizsgálás és a megelőző fertőtlenítés. A vegyszeres védekezés csak kimondottan megelőző jellegűen lehet eredményes. A forgalomban levő hangyacsapdák ugyanis a jó hatáskifejtéshez 7-8 napot igényelnek. Viszont a hangyák addig nagyon komoly károkat okozhatnak a palántanevelésben. A hangyacsapdák megválasztásakor feltétlenül a hosszú hatástartalmú rovarölő szereket helyezzük előtérbe. A palántanevelésben a hajtatásban egyaránt azt ajánljuk, hogy a készítményeket már a beültetés előtt tegyük ki a talajra. A gyakorlat bizonyította, hogy talajfertőtlenítéssel sem érhető el teljes hangyamentesség. Ugyanakkor ajánlatos ezt a műveletet elvégezni, főleg a hajtatott a zöldségfélék esetében.

Sokan tapasztalták, hogy az alkalmazott talajfertőtlenítők egyáltalán nem hatottak. Sajnos, a hangyák táplálék-kiválasztásának pontos biokémiai szabályozó mechanizmusait kevésbé ismerjük, de feltehetően hangyák táplálékkereső munkája a bolyok élettevékenységével, így a királynő és a lárvák táplálkozásához szükséges életfontosságú anyagok periodikus megszerzési igényeivel függnek össze. Több helyen is jó tapasztalatokat értek el a vonuló hangyák ellen idejében kipermetezett klórpirifosz és diazinon hatóanyagú szerek alkalmazásával. Ilyen készítménynek számít a Metanion 48 EM, Dursban480 EC, Komplet, Pyrinex 48 EC, Basudin 600 EW és a Diazol 50 EW. Ezek előírt oldatával kell beöntözni a hangyajáratokat, illetve a palánták tövéhez irányítani a permetlét, így a hangyák a kis növényeket már nem bántják.

Tudatosítanunk kell azonban, hogy a vegyszeres kezelések csak a területen kint járó hangyákat, a dolgozó egyedeket gyéríti, s hogy egy kezeléstől aligha várható teljes hatékonyság. Ajánlatos ezért a palántanevelésben, hajtatásban 5-8 naponként a teljes felületre és a járatokra kijuttatni a permetszert. Az ilyen védekezési mód csak megelőző jelleggel a hangyák megjelenése előtt sikeres.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa