Gyümölcsök vegyszermentesen

A termesztést úgy kezdtem, hogy felhagytam a permetezéssel és a műtrágyák alkalmazásával. Helyette tavasszal füvet kaszáltam, s ezzel takartam a fák tövét azon a területen, ahol feltételeztem, hogy gyökerekkel van átszőve. Egyidejűleg a biokomposzt készítését is elkezdtem.

Az első év eredménye

Az első próbálkozásaim nem voltak egyértelműen meggyőzőek. Az őszibarackfáimat a levéltetvek lepték meg, az almatermés felét az almamoly kártétele tette értéktelenné. Nem vártam ekkora kellemetlen meglepetést, de kitartottam elhatározásom mellett, és a munkát tovább folytattam. Azaz szeptemberben a fák gyökérzete fölé biokomposztot szórtam, ezt újra kaszált fűvel és a nyári metszés alkalmával levágott, összeaprított gallyakkal takartam. Később a gyümölcsfák köré húztam a lehullott levelet, melyre aprított bodzát szórtam. Az utóbbit azért tettem, hogy a felhalmozott szerves anyagba a rágcsálók ne telepedjenek meg.

Egyre több egészséges termés

A fatövek biomokposzttal való ellátását és takarását a további években is folytattam. ĺgy gyümölcsfáimnak az elbomló szerves anyagokból folyamatosan harmonikus tápanyagellátást sikerült biztosítanom. Egyre több egészséges gyümölcsöt sikerült termelni vegyszerek felhasználása nélkül mindamellett, hogy a kártevők és a betegségek jelen vannak, de kártételük egyre csökken.

A betegségek és kártevők ellen mechanikai és biológiai beavatkozásokkal küzdünk. A levéltetűvel megtámadt ágakat lemetszem és a fa alá teszem. (Érdekes megfigyelés, hogy a hangyák nem hordják újra a fára a levéltetű petéket.) Hasonlóan a megjelenés után lemetszem a lisztharmat által károsított ágakat is. Megfigyeltem, hogy az ilyen gallyról a fatövében levő szerves anyagon élő mikroorganizmusok rövid időn belül felszámolják a lisztharmatot. December végén, január elején főleg a csonthéjas fák törzseit bekenem mésztejjel, esetleg fehér csomagolópapírba burkolom, az esetleges fagykárok csökkentése érdekében. A csonthéjasok metszését csakis a vegetáció időszakában végzem, mert ilyenkor a seb gyorsabban heged és így kisebb a gombafertőzés veszélye.

Biológiai védekezési módszerek

A biológiai módszerek közül jól bevált a fák közötti vegyes kultúrák termesztése. Az itt termesztett szamóca finom gyökereivel javítja a talajt, a foghagyma elriasztja a kártevőket, a mák csökkenti az almamolylepkék peterakását az alma- vagy körtefára, a metélőhagyma gátolja a varasodás terjedését stb. Két éve, mikor az őszibarackfákon nagyon elszaporodott a levéltetű, a bő termés miatt sajnáltam a megtámadott hajtásokat lemetszeni, hogy ne csökkentsem nagymértékben az asszimilációs felületet. A közeli réten viszont egy gyufás dobozba katicabogarakat gyűjtöttem, ezeket az őszibarackfákra engedtem. A hatás nem maradt el. Néhány nap múlva a fákról eltűntek a levéltetvek.

A levéltetvek és az almamoly petéivel táplálkozik a fülbemászó. Arra törekszem, hogy ez a „segítőtárs” is egész évben minél nagyobb számban jelen legyen kertemben. Az almamoly elleni küzdelemben nagyon sok segítséget nyújtanak a fürkészdarazsak (Triccerammák). Ezek telepítését is jelentősnek tartom a biológiai védekezés érdekében. Az almamoly károsítója főleg éjjel repül. Ezért nagyon előnyös, ha a gyümölcsfák közelében levő épületeken megfelelő helyeket alakítunk ki megtelepedésükhöz.

A faárudákban már gyümölcsvarasodásnak ellenálló almafajtákat és a tavaszi fagyokat jobban tűrő kajszibarackokat is kínálnak. Új gyümölcsfák ültetésekor igyekszem ilyen fajtákat telepíteni.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára