Növényvédelmi szempontból a téli és a tavaszi hajtatás igényli a legtöbb figyelmet, mert az ebben az időben termesztett értékes korai, nagy tenyészidejű fajták vannak legjobban kitéve a kórokozók és a kártevők támadásának.
Vegyszeres védekezés
A vírusos betegségek ellen hatásos a nátriumhidroxidos (NaOH) oldat. Legegyszerűbb, ha a vetőmagot vászontasakba tesszük és azt két százalékos oldatában 10-20 percig áztatjuk. A kezelést mindig alapos folyóvizes öblítés kövesse, majd a magot vékony rétegbe kiterítve szárítsuk. (Az üzletben vásárolt magok döntő többsége már csávázva kerül a forgalomba.) A talajban mindig megtalálhatók a növények palántadőlését előidéző gombaképletek, azonban a vetőmagcsávázás a kelés időszakában védelmet nyújt a kórokozókkal szemben.
A magtakaró földet a vetés előtt kezelhetjük, vagy alkalmazhatunk gombaölő szeres beöntözést is. Erre a célra a leghatékonyabbak a captán hatóanyagú gombaölő szerek, melyek nálunk a következők: Merpan 50 WP (0,3% vagy 2 gramm/kg földre), Merpan 80 WDG (0,2%), Captan 50 WP és Orthocid (0,3%), valamint kombinált használat esetén Fundazol 50 WP (0,1%) és Dithane M 45 (0,2%). Valamennyi készítmény alkalmazható csávázásra és a talaj beöntözésére egyaránt. A magvetés kezelését ne hanyagoljuk el, mert a kórokozók a talaj felületén és a felszínhez közeli részén szaporodnak el a legintenzívebben.
A palántadőlés okozói
A palántadőlést előidéző betegséget több gombafaj okozza, a Pythium spp., a Rhizoctonia solani, a Fusarium spp. és az Alternaria spp., melyek általában együttesen vannak jelen a talajban. Ez még jobban fokozza taglózó hatásukat. A gombák a számukra kedvezőtlen időszakot a talajban hosszú ideig – akár több évig is – képesek elviselni ún. kitartóképleteik segítségével. A Fusarium spp. esetében az ott hagyott, beszántott fertőzött növénymaradványok szolgálnak a talajból kiinduló fertőzés forrásául. A Rhizoctónia spp. az idősebb palántákat is megtámadhatja. Az Alternária fajok képletei a mag felszínét és belsejét is fertőzik, de a talaj felszínén maradt beteg növénymaradványokon is fennmaradnak és fertőzőképesek. Kedvező körülmények között a gombák az ép növényszöveteken keresztül vagy sérüléseken át hatolnak be a növény talajfelszín alatti részeibe. A növény színe élénkzöld marad, a gyökérnyaki része viszont üvegessé válik, befűződik, majd a palánta kidől. A gomba fonál képletei futótűzként terjednek, így egyik napról a másikra akár több négyzetméteres területen a növénypalánták gyors pusztulását okozzák.
A betegség tartósan hűvös, borús, alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú időszak esetén főleg a 6-7 levelesnél fiatalabb palántákat veszélyezteti. Ezen kívül a sűrű állomány, a túlöntözés, a talaj levegőtlenné válása, a savanyú kémhatása (pH 6-6,5) és a tápanyaghiány is hajlamosító tényezőnek számít.
Megelőző intézkedések
A palántáknak kedvező környezeti tényezők növelik a növények ellenálló képességet. A palántadőlést előidéző kórokozók ugyanis döntően szaprofitok, tehát elsősorban a gyenge, rosszul fejlődő egyedeket veszélyeztetik. A hatékony megelőző intézkedések közé tartozik a talaj és a levegő optimális hőmérsékletének elérése. A szellőztetés fontosságát is hangsúlyozni kell, hiszen meg kell akadályozni a talaj és a növények felületén a víz és páralecsapódás kialakulását. A felsorolt intézkedésekkel nagyban csökkenthetjük a palántadőlés betegségének kialakulását. Ám ha a védekezések ellenére is észleljük a betegséget, a beteg palánták és a fertőzött talajréteg haladéktalanul távolítsuk el. A rendszeres vegyszeres beöntözésekkel meg tudjuk védeni a palántákat a további fertőzésektől. Nagyon fontos, hogy a növényvédő szer a talaj felső 1-2 centiméteres rétegébe behatoljon, ezért talajtípustól függően 0,5–1 liter/négyzetméter oldatot alkalmazzunk. Az így kezelt állományt egy napig ne öntözzük, hogy megakadályozzuk a szer lemosódását. Ezt a kezelést hűvös, borús időjárás esetén megelőző védekezésként is ajánlatos elvégezni.
A palántadőlés fertőzése súlyos károkat okoz, akár pár nap leforgása alatt is. Kártétele főként a szőnyegszerű palántanevelés során súlyos, a tápkockás illetve a cserepes palánták nevelésénél kevésbé veszélyes. A palántadőlés leggyakrabban a paprikában, paradicsomban, salátában, uborkában és káposztakultúrákban fordul elő.
A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa
A pillírozott vetőmagok előnye
A zöldségmagok egy részét már pillírozva árusítják. Ezeknek az az előnyük, hogy jobban lehet velük gazdálkodni: a magok egymástól a kellő távolságban kerülhetnek a vetőbarázdába, ezért a kikelt növényeket nem szükséges egyelni és ezzel fárasztó és kellemetlen munkát takaríthatunk meg. Fontos azonban tudni, hogy a pillírozott vagy drazsírozott magokat kikelésükig nyirkosan kell tartani, száraz időjárás esetén a vetést meg kell öntözni. (fa)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.