Nagy Csaba lehet a GYHG új igazgatója

- Ugye tisztában van azzal, hogy negatív tőkéjű céget vesz át? – kérdezte a szavazás előtt Kun András Nagy Csabától.  

- Igen, a GYHG anyagi helyzetéről és nehézségeiről vannak információm. Tisztában vagyok a helyzettel – válaszolta a leendő igazgató.  

A gazdasági és tulajdonosi bizottság kilenc igennel – tehát egyhangú szavazással - állt Nagy Csaba mellé, előtte azonban többen (ellenzéki és kormánypárti oldalról is) megdicsérték és megköszönték Herceg Sándor válságmenedzseri munkáját. A beszámoló, amelyet a bizottsági tagok tárgyaltak, a cég háromnegyedéves gazdálkodását foglalta össze, ebben a számok még nem épp kecsegtetők, de mint kiderült, az év végén sokkal jobban mutat majd a mérleg. Megérkezik ugyanis az ígért, több százmilliós állami pénz. 

A hulladékgazdálkozás – a szemétszállítás – legnagyobb gondja a likviditás mellett a munkaerőhiány. Ez is a háromnegyedéves tájékoztatóból derült ki, s ez lesz nyilvánvalóan az egyik legégetőbb kérdés, amelyet Nagy Csabának (is) kezelnie kell. „A fizikai állomány tekintetében folyamatos a fluktuáció, a létszámcsökkenés, amely kizárólag kölcsönzött munkavállalók bevonásával tudunk ellensúlyozni.” A jelentésben szereplő mondatot annyival egészítették ki az ülésen, hogy a kölcsönzött munkaerő nagy része Ukrajnából érkezik, magyar munkavállalókat nehéz erre a feladatara találni.  

Nagy Csaba rövid időn belül a sokadik igazgatója lehet a GYHG-nak, Herceg Ottó elvégezte a feladatát, januártól visszatér a Győr-Projekt élére.  

A bizottság nemcsak a GYHG háromnegyedéves beszámolóját tárgyalta, hanem a Győr-Szol-ét is. Itt is kiderült, hogy szeptember végéig a mérleg még 169 millió forintos veszteséget mutat, de 131 millió forintot kapni fog a Győr-Szol működési támogatásként, s ha minimális mértékben is, de várhatóan pozitív lesz a végeredmény. Kérdezték a szakértőt arról is, mi a helyzet a megvásárolni szánt válogató szalaggal, amely „problémás”: nos, nagyon is az. Mint kiderült, a szerződésben rögzített tíznapos próbaüzemet sem tudta végigcsinálni a szerkezet, így azt vissza fogják adni. Mivel a számla felét már kifizette a Győr-Szol (ez állt a megállapodásban), így ezt az összeget is vissza fogja követelni. Ha máshogy nem, peres úton.  

A Rába Quelle volt még terítéken, pontosabban az üzemeltetői szerződés meghosszabbítása. Ennek magyarázata nyilvánvaló: mivel három évig, míg a strandfejlesztés zajlik, nem tud nyitva lenni a fürdő, így az üzemeltető sem végezheti a munkáját -  a kieső évekkel toldják meg az eredeti, huszonöt évre szóló szerződést. Az infláció mértékének beszámítása a bérleti szerződésbe; a most épülő új elemek amortizációja, illetve a karbantartás kérdések formájában fogalmazódott meg az ellenzéki oldalon; a kormánypárti válasz szerint eleve élő szerződésről beszélünk, amelyet csak meghosszabbítanak; az anyag pedig piaci alapon számolt ezekkel a tételekkel. „A cél az volt, hogy megállapodjunk az eddigi üzemeltetővel”- mondta az ülésen részt vevő Szeles Szabolcs alpolgármester. „Karbantartási munkákat számla ellenében fogadunk el, de szükség van erre a tételre is, nem 2023-ban akarunk szembesülni azzal, hogy a gépek milyen állapotban vannak” – tette hozzá a jogi oldal.  

A gazdasági bizottság áldását adta a szerződés meghosszabbítására, Kun András javaslatát azonban nem támogatta, aki azt szerette volna elérni, hogy legyenek ismét nyugdíjasbérletek (ezek anno ingyenesek voltak az érintettek számára, most kedvezményes jegyet említ az anyag); s a bérletet a napokban elhunyt Bári Olgáról nevezzék el.