Kattintás a Régi Győrre: Bőven van hely a vízibuszon (GALÉRIA)

Az első alkalmi kiránduló csapat egy szakszervezet volt 120 utassal, ők indultak le a 26 méteres hajón. Este hétkor szálltak fel a Dunakapu tér alatt, a hajón büfé és szakszervezeti zenekar várta őket. A felkelő Hold fényénél kikötöttek, kis séta vezetett a parttól a Földművesszövetkezet 2. számú vendéglője felé, majd éjjel egykor értek vissza Győrbe, még oldottabb hangulatban (Kisalföld, 1961. júl. 25.).  

Három hét múlva már Esztergomba indult a „Rába”. A győriek a révfalusi hídról csodáltak a vízibusz keresztelőjét, „Tomajnak” hívták ugyanis korábban „Rábát”, a 150 fős gyors járatú hajót, amely addig a Gellért tér és Újpest között szolgált.  

Hat hajós jött vele Pestről, de közülük négyen győriek és ketten gönyűiek voltak, köztük Ottó Lajos, a kapitány, Banga György, a hajóvezető és Ferenczi Gábor kormányos. Már ekkor megvolt a menetrend: munkanapokon délután háromkor, ötkor és este hétkor lehetett lehajózni a Dunáig, hétvégén pedig délelőtt tízkor is indult járat. Két hónappal később közbeiktatták Vének felé Győrszentiván közkedvelt strandját is. 

Néhai Németh Antal, a győri modellező szakkör kedvelt vezetője és a hajózás szerelmese mesélte ezelőtt öt évvel: egy héten háromszor voltak távolabbi utak, elhajóztak az esztergomi bazilikához, a vendégek kiszálltak, ők pedig még felmentek a Duna-ágba, az uszodáig.  „Ottó Lajos mindent megpróbált kihozni a győri vízi életből, Révfalutól felhajózott a Szúnyog-szigetig is, át a fahíd alatt, a sziget akkor kezdett élénkülni. De az iszap miatt úti célnak nem vált be - mondta a Kisalföld K2 hetilapjában (2017. ápr. 29.). (Az említett fahíd egyébként  az 1965-ben lezárt, majd elbontott gyaloghíd volt a „Kis Böske” és a mai Jedlik-híd helyén.) 

A „Rába” avatása a május elsejei ünnepséghez kötődött, április végén, lampionokkal vonult fel a folyón. A vízibuszt egyébként a 11 éve elhunyt Ottó Lajos hozta Győrbe, ő ugyanis gönyűi volt és emlékezett rá, hogy a háború előtt rendszeresen járt hajó Gönyű és Győr között. Kijárta a főnökeinél a Mahartnál, hogy Győrbe hozhassa a hajót, aztán az IBUSZ-szal szervezték a kirándulásokat, a tanács stéget adott és bódét a Dunakapu téri kikötőnél. 

A vízibusz még egy szezont töltött itt, utána sokáig nosztalgia tárgya volt, ma pedig már többen emlékeznek a nyolcvanas évek „Győrére” is vagy a szintén Moszkva típusú „Gönyűre”, amivel Vénekig hajóztak. Ezek - ha nem is a mi partjainknál siklanak - még ma is aktívak.   

De most figyeljenek! Első vízibuszunk is jól van, köszöni szépen. Megtaláljuk a Hajóregiszterben az 1957-es gyártású „Rábát”, amit 1991-ben átépítettek. A kilencvenes években „Szentes”, majd „Briganti” lett és 2008-tól a gemenci rezervátumban úszott a vízen, gyermeknapi programok központi elemeként. A „Gemenc” tehát nem más, mint a mi kedves „Rábánk”, amely tavaly  a szlovákiai Lumix Trade S.R.O tulajdonába került.

A témáról a Régi Győrön is olvashatnak.