DAC-ETO: egyet mondunk, egyet gondolunk?

A DAC tulajdonosa szerint az akadémiák együttműködése a régió összes tehetségnek alternatívát kínálna. „Ez az első része, amiben szeretnénk együttműködni.” Arra a kérdésre, hogy az ETO mikor lehet újra elsőosztályú klub, így válaszolt: Győrnek nyilván vannak ambíciói, hogy NB I-es csapat legyen. „Ha minden úgy alakul, ahogy szeretném, akkor lehet ebből sikeres történet.” Világi szerint csupán 20 kilométer a távolság Győr és Dunaszerdahely között, s elválaszt ugyan a határ, de adott, hogy futballközpont legyen ebben a régióban.

„Racionális, hogy a két klub tudna segíteni egymásnak, a fiatalok arra kényszerítenek, hogy együttműködjünk. Együttműködés eddig is volt, de nem hatékony: inkább konkurensei voltunk egymásnak, mint segítői.”

Világi Oszkár szerint több csapat is kereste,

de csak a DAC-ot tudom elképzelni, mint az én klubomat. Győr egy régiós gondolkodás eredménye, egymáshoz közeledő két erős klubot lehetne működtetni - ha sikerül megegyezni a mostani tulajdonossal.”

Győrben 2013-tól Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia néven zajlik az utánpótlás-nevelés (a kollégium 2007-ben, a gimnázium 2008-ban indult). „Az elmúlt négy év munkájának eredménye az MLSZ produktivitási táblázata, mely alapján az ETO FC Győr a 2020/2021-es szezonban az előkelő második helyet foglalja el” – mondta az eto.hu-nak szeptemberben Tuboly Frigyes akadémia igazgató. „Ez a rangsor megmutatja, hogy az adott egyesületből kijövő fiatal labdarúgók mennyi játékpercet játszanak a felnőtt mezőnyben. Az akadémia stratégiai célja a fiatal tehetségeink felnőtt csapatba való áramoltatása, ez az utóbbi időben, remekül sikerült, hiszen több akadémista is bemutatkozott a felnőttek között.”

Tuboly Frigyestől a Győri Új Szó azt kérdezte: milyen az együttműködés most az ETO és a DAC akadémiája között? „Játékosmozgásokban és edzőmeccsekben merül ki, írásos megállapodás ugyanis nincs. Az ETO-tól is igazolt pár utánpótlás korú játékos Dunaszerdahelyre, s korábban onnan is jöttek Győrbe. A DAC-cal való felkészülési meccsek folyamatosak, legutóbb három korosztályunk utazott hozzájuk.”

Ide került Dunaszerdahelyről – akkor még az ottani akadémia nem működött – 2011 őszén az a Bénes László is, aki aztán 4 és fél évet töltött Győrben, majd Zsolnára távozott: a még mindig csak 24 éves játékos jelenleg a Bundesligában, a Münchengladbach csapatában futballozik. Ellenkező irányú mozgás is volt: a 15 éves Halász Milán például tavaly áprilisban igazolt Győrből Dunaszerdahelyre, a Mol Labdarúgó Akadémiára.

Apropó Mol Labdarúgó Akadémia: a 2018-ban átadott létesítmény beruházási költségei meghaladták a 14 millió eurót. A Magyar Labdarúgó Szövetség 2,1 milliárd forinttal, a szlovák szövetség 500 ezer euróval, a Bethlen Gábor Alapítvány (melynek egyik támogatója a magyar Miniszterelnökség) 300 millió forinttal segítette felépülését. Jelenleg 300 fiatal játékos futballozik a az akadémián, az edzőközpont átlagon felüli feltételeket biztosít.

S hogy miként lehetne szorosabbra fűzni a kapcsolatot az akadémiák között? Vélhetően közös szakmai koncepcióval, tanulmányutakkal, s persze több játékosmozgással és edzőmeccsekkel. Két külön futballkultúrát megismerve egy-egy játékos könnyebben is fejlődhetne, kiteljesedhetne.

Közben - információink szerint -, ahogy ez egy lehetséges adásvétel előtt történik, zajlik az ETO átvilágítása. A győri klub által nyilvánosságra hozott - független könyvvizsgálat által alátámasztott -adatok szerint az ETO Futball Kft egyszerűsített 2020-as, éves beszámolójában az „eszközök és források egyező végösszege 2,839 milliárd forint, az adózott eredmény 185,73 millió forint (nyereség).”

„Még a előzetes várakozásomhoz képest is személytelenebb lesz a váltás, ha létrejön. Egyszerű üzlet. Az ETO szimpla portéka, aminek megmérik az árát, miután összevetették az előnyeit a hátrányaival és a végén pozitív lesz az egyenleg” - írta Nagy Domonkos szurkoló, az ETO-val foglalkozó Hosszabb mint zöld blog szerkesztője a Világi-nyilatkozatról.