Az ügyész indítványa: kérjék ki az orvosi anyagot, vajon csak az időt húzza-e É. Imre

Egy tanú – akinek vallomására mindjárt kitérünk – megválaszolta a bíróság és a védelem kérdéseit, s a vádlott is kérdezhetett volna tőle, de ő helyett rosszullétet jelentett. A bíró még szót adott volna a jelentkező M-nének, de erre a vádlott emelt hangon és nem túl árnyalt nyelvi eszközökkel erősítette meg kérését: „be fogok sz..ni bíró úr”.  

Az egyébként is paprikás hangulatú sértetti körnek csak olaj volt ez a tűzre: „hogy beszél ez az ember bíróságon?” – fordult hozzánk M. Zoltán nőtestvére. De ha menni kell, hát menni kell. Csakhogy az idő telt és a vádlott nem jött vissza. Aztán megtudtuk: a mosdóra el sem ment, az utcára sietett. Akik látták elviharzani, azt állítják: valóban folyt róla a víz.  

Az Eötvös park túlsó, takarásban lévő oldalán ült le a padra, s a Révai utca felől egyszer csak mentőautó érkezett. Mire az érdeklődők – velünk együtt – utána mentek, már bent ült a kocsiban, s ahogy ez ilyenkor szükségszerű, kivizsgálásra vitték. 

A tárgyalást tehát megint elnapolta a törvényszék Jövő hétre már másokat idézett, de elképzelhető, hogy újra kell szervezni a szerda napot. 

M-én családja egy szavát se hiszi É. Imreének, már a múltkor is azt mondta a Zoltán fivére, hogy csak szimulál. „Miért mindig a bíróságon lesz rosszul?” – kérdezte felénk fordulva a másik testvér, egy hölgy aki most jelent meg a tárgyaláson először. 

Ezúttal a vád képviselője is hangot adott kétkedésének és azt kérte, hogy a bíróság kérje ki a mentőkkel folytatott beszélgetés hanganyagát, a kórházi vizsgálat dokumentációját. Fontos lenne választ kapni arra, hogy É. Imre valóban orvosi segítségre szorul-e vagy csak az időt húzza. Az az idősödő korú férfi pedig – akit másodszor idéztek be feleslegesen – azt kérdezte a tanácsvezető bírótól: nem oldható-e meg, hogy hatósági orvos legyen jelen a legközelebbi tárgyaláson? 

Az ügyésznek, dr. Takács Róbertnek egyébként abban igazat kell adni hogy a bíró első kérdése épp az volt a tárgyalás elején É. Imréhez: hogy érzi magát? Mire a vádlott azt mondta, jelenleg jól. Ezután jött a kirohanásos jelenet. 

Mi is érdeklődtünk a tárgyalás előtt az állapotáról. 

- Köszönöm, a vércukrom nagyon magas volt a múltkor, bevittek és infúziót is kaptam – felelte a Győri Új Szónak reggel –, aznap haza is engedtek.  

Kérdeztük: hallotta-e, hogy a sértett családja ezt csak időhúzásnak tekintette, mert ő tart az idézett tanútól- – Ezt nem is nekem szól: én nem veszem magamra. Szóbeszédekre nem kell figyelni – rázta le a kérdést. 

Amikor hogylétéről dr. Bóka Tibor bíró faggatta, líraibb húrokat is megpendített „Hogyan is lehetnék, amikor négy éve ártatlanul gyanúsítanak gyilkossággal. Az én lelkem a fényt keresi, csak a fényt, nem sötétséget. De vannak sajnos, itt a teremben is, akik a sötétséget látják.” A teremben ülő özvegy és családja fenyegető, néma fészkelődéssel reagált, s a szemük nagyot villant. 

Az egyetlen tanú, akit ezúttal meg tudtak hallgatni, az a szobafestő volt, aki együtt dolgozott M. Zoltánnal, s eltűnése előtti napon, pénteken kettesben utaztak haza Bécsből. 

É. Imre akkor már hívta egyszer Zoltánt, hogy megadná a 10 ezer – korábbi vallomása szerint több mint 11 ezer – eurós tartozást, amit egy hosszabb ideig tartó salzburgi munka során gyűlt össze.  

M-ék azonban akkor egy bécsi állatklinikára vitték a kutyájukat. Pénteken a Bécsből hazafelé tartó villanyszerelő telefonja megcsörrent, ismereten volt a szám. Először Zoltán nem is akarta felvenni, de aztán meggondolta magát, kihangosította, így mindketten hallották É. Imrét. 

„Azt mondta a Zolinak, hogy mindenképpen jöjjön el a pénzért szombaton reggel hatkor, mert ő csak akkor lesz Győrben. Ott megadja a tartozást. Az abdai benzinkúthoz kellett menni. Én felajánlottam Zolinak, hogy hajnalban elkísérem, mert akkor É. Imrének már rossz híre volt, tudtuk, hogy O. Vilmos is vele találkozott utoljára. De azt mondta a Zoli, nem lesz semmi probléma, ha mégis, akkor egy ütéssel elintézi É Imrét.”  

A tanú szerint egyébként M. Zoltán volt fizikai fölényben, régen karatézott is.  

Délutánra azt a tanút idézték, akinek nyomozati vallomása már kiszivárgott, korábban mi is írtunk róla.

Ha É. Imre harmadszor is az ő vallomása előtt lesz rosszul, akkor nehéz lesz nem kapcsolatot találni a két esemény között.