Kattintás a Régi Győrre: Aki a városba utazott, ez a pavilon fogadta (GALÉRIA)

Az elegáns pavilon lebontását sokan ma is fájlalják, szinte „testvére” volt annak, ami a budapesti Móricz Zsigmond körtéren áll, s műemléki védettséget élvez. A győrit Lakatos Kálmán tervezte 1938-ban, 1965-ig álltak meg mellette a távolsági és helyközi buszok. A mostani Szent István út szélesítése miatt az utasok két évig a városháza mögött szállhattak le, majd felépült az „vidéki” pályaudvar. De a pavilon egészen 1975-ig működött turisztikai irodaként, akkor állították fel helyen Pátzay Pál Zászlóbontók című szocialista szellemű szobrát, a Szentháromságot”, amit aztán 1991-ben szállítottak el. De a helyet a korábbi korok is jelképük színtereként használták: itt állt 1916-tól 1934-ig a Vashonvéd, aztán az Országzászló, 1960-ig a forradalomban megrongált szovjet emlékmű, majd a Zászlóbontók, s később ismét az Országzászló.

Azt, hogy buszozás a vasút egyenes ági leszármazottja, s a hatvanas évekig a MÁV közlekedési ágazataként működött, a pavilon megtestesítette. Már a büfé is magáért beszélt az épület bal oldalán, híresek voltak az utasellátós sütik, a csokiroló, a csokibomba, amit csak az alufólia-csomagolás különböztetett meg a MÁV-étól. De árultak fagylaltot is: csokit, vaníliát, és állítólag Győrben itt adtak először gépi krémfagyit. 

Bent pedig váróterem volt, s egy rész jutott a forgalmistáknak, egy a jegyelővételi pénztárnak. Az itt dolgozóknak úri helyük volt a helyi buszok személyzetéhez képest, akik a városháza másik oldalán mostohább körülményekhez szoktak.