Veszélyes transzatlanti egyezség

ÖSSZEFOGLALÓ

A transzatlanti szabadkereskedelmi övezetről eddig nem sok konkrétum került napvilágra, azonban már az eddig kiszivárgott részletek is aggodalommal töltik el az európai, köztük a szlovákiai agrártermelőket és élelmiszergyártókat is. „A készülőfélben lévő egyezség veszélyeztetheti az uniós, így a szlovák mezőgazdaságot és élelmiszeripart” – állítja Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) elnöke. A kereskedelmi együttműködéssel kapcsolatos eddigi megbeszélésekről szerinte eddig azonban csak részinformációk szivárogtak ki, az agrártermelők így egyelőre nem tudják pontosan felmérni a várható veszteségeket.

Hiányoznak a komoly elemzések

„Komoly gazdasági elemzésekkel kellene alátámasztani azon állításokat, amelyek szerint az egyezség az Európai Unió valamennyi lakosának hasznára válik. Egyelőre csak hangzatos általánosságokkal próbálták megnyerni a lakosságot: gazdagabb lesz az árukínálat, csökkennek a cégek költségei, olcsóbban vásárolhatnak a vevők a boltokban, egy négytagú család akár 500 eurót is megtakaríthat. Egyetlen szó sem esik azonban a munkahelyek megszüntetéséről, valamint az uniós lakosság gazdasági és szociális helyzetének a romlásáról azokban az ágazatokban, amelyeket az intézkedések negatívan érintenek. Márpedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ez utóbbiak közé tartozhat” – állítja az SPPK elnöke.

Mondvacsinált előnyök

Milan Semančík szerint homályosak az egyezség egyes pontjai a kis- és középvállalkozások esetében is. Igaz, hogy a készülőfélben lévő dokumentum kiemeli, hogy az említett vállalkozások számára egyszerűbb lesz a kivitel, viszont ezek a vállalatok – néhány kivételtől eltekintve – nem is rendelkeznek transzatlanti exportlehetőségekkel.

Előnyben az amerikai érdekek

A szakértők az eddig kiszivárgott dokumentumok alapján attól tartanak, hogy az USA rákényszeríti a csatlakozó országokat a környezetvédelmi és munkajogi szabályok lazítására. Ezek az EU-ban mind jóval szigorúbbak, mint Amerikában. Kecsegtetően hangzik ugyan, hogy egyszerűsödnek az exportfeltételek, csakhogy mi a garancia arra, hogy menet közben a felek szigorúan igazodni fognak az élelmiszer-standardokhoz és a genetikailag módosított élelmiszerekre vonatkozó szabályokhoz?

„Csak nehezen képzelhető el, hogy az Egyesült Államok alkalmazkodik a szigorúbb európai feltételekhez, és nem követeli meg saját normáinak szélesebb körű érvényesítését. Valóban kérdéses és a maga nemében nehezen elképzelhető, hogyan lehet a kereskedelmi gyakorlatban összhangba hozni a két fél jogszabályait. Az amerikaiaknak egyértelműen szigorúbb agrár- és élelmiszeripari feltételekhez kellene igazodniuk, aminek a megvalósítása azonban nem valószínű” – állítja az SPPK elnöke. Az európai környezetvédők is attól tartanak, hogy a GMO termékek legálisan léphetnek majd be az EU területére.

Korlátozott szuverenitás

Az SPPK szerint a készülőben lévő egyezség legellentmondásosabb eleme azonban a nemzetközi befektetésvédelem, amelynek az elemeit a Világbank és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) javasolja. Eszerint, ha egy vállalat úgy érzi, hogy egy adott ország szabályozása árt a bevételeinek, könnyedén egy nemzetközi bíróság elé citálhatja azt, és ez nemcsak az ágazati különadókra vonatkozhat, hanem bármilyen környezetvédelmi vagy egészségügyi szabályozásra is. Ezzel tulajdonképpen beleszólást nyernek a vállalatok az adott államok törvényhozásába. Ez bizony kulcskérdés: az ENSZ adatai szerint az USA cégei több milliárd dollárral gazdagodtak az elmúlt 15 évben azáltal, hogy 130 peres eljárást indítottak kormányok ellen a TTIP-hez hasonlatos szabadkereskedelmi egyezmények keretében. (susla)