Van, aki mindenből hasznot húz

A korábban összeomlott Slovenská kreditná banka székháza. A pénzintézet által nyújtott hitelek 97 százaléka számított problémásnak. Dömötör Ede felvételeA törvénymódosítás mindössze egy fél mondatot érint. Mint ismeretes, a Betétvédelmi Alap (FOV) küldetése, hogy bankcsőd esetén a kisbetéteseknek kifizesse az elveszett pénzüket. Az illetékes törvény alapján ezt a pénzt a csődeljárás során megpróbálja visszaszerezni. Ez mindenki számára természetes volt, ezért okozott meglepetést a Dopravná banka (DB) csődbiztosa, aki kétségbe vonta a FOV jogát a csődeljárás során szerzett bevételből való részesedésre. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol a korábbi döntéseivel már nemegyszer komoly vitákat kavart Jozef Štefanko bíró a csődbiztosnak adott igazat. Ezt az összes érintett legfelsőbb tisztségviselő: a jegybank elnöke, a pénzügy-, illetve az igazságügyminiszter vitatja. Első reakciójuk az említett törvénymódosítás volt, amely úgy született, hogy csütörtök reggel a kormány, este a parlament hagyta jóvá, az államfő pedig péntek reggel azonnal alá is írta. Az említett fél mondat esetében „a Betétvédelmi Alapra szállnak át a hitelezők jogai” megfogalmazás helyett ezentúl „az alap követelésre tesz szert és hitelezővé válik” szerepel. Ennek köszönhetően a még ilyen szempontból csődeljárás alatt álló többi bankban érintett 18 milliárd korona sorsa egyértelműbb lesz, a DB esetében viszont megtörténhet, hogy az ügyet csak nemzetközi bíróság előtt lehet folytatni.

Ez a kétes eset újra ráirányította a figyelmet a banki csődeljárások során tapasztalt elképesztő eseményekre – amelyek ellen egyébként eddig legkeményebben éppen a Betétvédelmi Alap küzdött. A FOV, amely a kisbetétesek kifizetésével magára vette a csődbe ment bankokkal szemben fennálló követeléseket, kezdettől fogva valóságos polippal szembesült. Bebizonyosodott, hogy a vállalati csődeljárások során tapasztalt szomorú helyzet a bankok esetében is fennáll – ez főként a mozdítható vagyon különböző utakon történő kimentését illeti.

A már tavaly óta csődben lévő három bank közül kettőből mindeddig csak a csőd kihirdetése történt meg, a csődeljárás viszont az első lépésnél elakadt – bizonyára nem véletlenül. ĺgy azután a hivatalos eljárás eredményességében leginkább érdekelt FOV a rendszert csak az elsőként csődbejutott Dopravná banka esetében tudta tesztelni Itt történt meg, hogy a csődbiztos kétségbe vonta a FOV követelését. A másik két bank esetében pedig még ennél is bonyolultabb a helyzet. Mind a Slovenská kreditná banka (SKB), mind pedig az AG Banka (AGB) esetében a bíróság a tetteik miatt az eredetileg kinevezett csődbiztosokat törölte a hivatalos jegyzékből – így ők ezentúl többet nem foglalkozhatnak ilyen tevékenységgel. A funkciójukból viszont nem váltották le őket, így továbbra is a helyükön ülnek. A hitelezők tanácsa leválthatná őket, de ezt a testületet első alkalommal a csődbíróságnak kellene összehívnia, az illetékes pozsonyi bíróság viszont érthetetlen okok miatt ezt nem teszi meg (idén augusztusban egyébként a két említett bankkal foglalkozó bírót is leváltották). Úgy tűnik, hogy ez valahogy kedvenc tevékenységük a csődbíróknak, legalábbis a Dopravná banka esetében csak a sorrendben harmadikként kinevezett bírónál sikerült elérni az első gyűlés összehívását, így október 15-én a hitelezők itt várhatóan menesztik az eddig elsősorban a FOV-val pereskedő csődbiztost.

Mindez azért is furcsa, mert a tavaly csődbe ment három bank közös tulajdonsága, hogy vezetésük szinte alig hagyott hátra olyan értéket, amely eladásából a hitelezők pénzre számíthatnának. A DB esetében a csőd után hozzáférhető vagyont 750 millió koronára becsülték (a FOV 2,2 milliárd koronát fizetett a kisbetéteseknek), az AGB esetében a szakértők mindeddig nem voltak képesek megbecsülni a maradék értékét (a FOV 1,7 milliárd koronát fizetett). Az évekig Július Binder által elnökölt SKB pedig úgy múlt ki, hogy az általa nyújtott hitelek 97 százaléka számított problémásnak (a FOV itt 4,3 milliárd koronát fizetett). A szakértők szerint pedig a még visszaszerezhető vagyon nagysága napról-napra csökken. Az okot beszámításnak hívják és a következőképpen működik: azokat az adósokat, akik egyébként törlesztenék a banktól felvett hiteleiket, nagyon gyorsan felkeresik olyan hitelezők, akiknek elenyésző a reményük arra, hogy a csődeljárás során szerzett pénzből részesüljenek. ĺgy azután a következő üzlet jön létre: az adós féláron megveszi a hitelező követelését, majd pedig a banknál bejelenti a tartozásának beszámítását az említett követelésre (természetesen annak teljes összegére). ĺgy mindketten nyernek az ügyön, miközben tovább csökken azok esélye, akik türelmesen várnak a hivatalos csődeljárás során beérkező pénz szétosztására. Ehhez tudni kell, hogy ezek a kisbankok általában egy szűk, a menedzsmenthez kötődő körnek hiteleztek, így könnyen rájöhetünk, hogy a bankcsődökkel újra csak azok járnak jól, akik korábban is élvezték az átláthatatlan folyamatok előnyeit.

Ennek a körforgásnak csak az vethet véget, ha a tiszta megoldásban érdekelt hitelezők – például a FOV – egy megbízható csődbiztost neveznek ki – erre a csődtörvény legutóbbi módosítása óta lehetőségük van. Ebben egyetlen dolog akadályozhatja meg őket, ha az illetékes csődbíró még a hitelezők első gyűlését sem hívja össze. Mindezek ismeretében már nem is annyira meglepő a csődbírók és az általuk kinevezett csődbiztosok viselkedése. A furcsa viszont az, hogy a hazai jogrendszer még mindig lehetővé teszi, hogy ők akár egy éven keresztül is megakadályozzák a csődeljárások megkezdését. Az október elején hozzáférhető információk alapján úgy tűnik, az említett három kisbankban végre elhárulnak ezek az akadályok. Az igazán érdekes viszont a frissen csődbejutott Devín Bank, amelyből még az említett körforgással nem emelték el a menedzsment által hátrahagyott utolsó értékeket is.