Válság előtt áll a kőolajpiac?

New York/London/Caracas. Továbbra is bizonytalan az olajpiac, a fekete arany pedig az e heti átmeneti visszaesést leszámítva egyre drágul. Az okok nyilvánvalóak: a sztrájk Venezuelában és az Irak elleni várható támadás. Szakértők szerint a drágulás még a jelenleginél is magasabb lehet, 1973, 1979 és 1990 után újabb ársokk következhet.

Hugo Chávez, venezuelai elnök a napokban bejelentette: bízik abban, hogy heteken belül véget ér az immár egy hónapja tartó országos sztrájk. A kitermelési adatok mindenesetre már most javulnak. A dél-amerikai állam nemrégiben megválasztott vezetőjének, Hugo Cháveznek komoly problémákkal kell megküzdenie. Egyrészt a sztrájkhullám ellene irányul, az ellenzék folyamatosan a baloldali populista vezető lemondását követeli. A hatalmi harc közben pedig a világ elvárja tőle, hogy mielőbb teremtsen rendet a belügyekben, hogy ezáltal a kitermelés eredeti szintre emelésével a nyersolaj világpiaci ára ismét a kívánt 22–28 dolláros hordónkénti ársávba kerüljön (jelenleg az északi-tengeri Brent hordonkénti ára 30 dollár körül mozog). Chávez a lemondására felszólító nyilatkozatokra reagálva kijelentette: folytatja a kormányzást, országának alkotmánya pedig legkorábban augusztusban engedi újabb választás kiírását; ha azon veszít, távozik székéből.

A nemzetközi piacokon ha kilengésekkel is, de emelkedik a határidős nyersolaj ára, s ezt csak gyorsítja az az információ, amely szerint december végén az amerikai nyersolajkészletek 9,1 millió hordóval csökkentek, és ezzel 10 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi adattól, megközelítve 26 éves mélypontjukat. Ennek oka – a venezuelai válság mellett –, hogy a szokásosnál is hidegebb volt a tél az USA-ban. A készletek megcsappanása annál is inkább árnövelő tényező, mivel az elemzők előzőleg átlagosan csak 3,72 millió hordós fogyást valószínűsítettek a múlt hétről. A tartalékszint közel jár a 270 millió hordóhoz, ahol nagyobb kereslet esetén már ellátási zavarok is lehetnek, amit például a hidegebb időjárás okozhat.

Venezuela jelenleg megközelítőleg napi több mint 2 millió hordó olajtól fosztja meg a nemzetközi piacokat, ami ugyan közel-keleti forrásokból némi időeltolódással pótolható lenne, ám a minőségbeli különbségek a finomítók átállítását, vagy akár átépítését tennék szükségessé. (Egy átállítási procedúra akár egy-másfél hónapot is igénybe vehet. A venezuelai olaj kéntartalma ugyanis nagyobb, mint a közel-keleti kutakból származó fajtáé, ami teljesen más feldolgozási technológiát igényel.) A közel-keleti olajszállításokban komoly fennakadások is elképzelhetőek, ám szerencsére más olajexportőrök, mint Oroszország, Indonézia és Norvégia pótolhatják majd a Reuters által napi 4,5 millió hordóra becsült kieső közel-keleti olajmennyiséget, sőt, Szaúd-Arábia jelezte: konkrét terve van a hiány pótlására. A BBC szerint, amennyiben az iraki háború a tervek szerint hamar lezárul, és a dél-amerikai kitermelés is visszaáll az eredeti szintre, drámai olajárcsökkenésnek lehetünk tanúi. Chávez elnök kijelentése viszont megerősítheti a piacot abban, hogy bár küszöbön a megoldás, az mindenképpen csak lassú és fokozatos lehet. Megfigyelők szerint jelenleg körülbelül 4–5 dolláros „háborús felárat” tartalmaz a nyersolaj világpiaci ára. Ez a politikai események alakulása folytán – természetesen megnyugtató információk esetén – hordónként akár 6 dollárral is csökkenhet, függetlenül a tényleges kínálattól. Ugyanakkor arra is figyelmeztetetnek: Venezuela minden bizonnyal kevesebbet termel, mint amennyit hivatalosan bevall, így hosszabb távon ez is okozója lehet az árak és a valós kitermelési adatok közötti diszharmóniának. (F, ú)

Tegnap lefelé mozdult az olaj ára

Bécs. Tegnap esett a kőolaj ára a szabadpiacon annak hatására, hogy az OPEC jelentős termelői napi 1,5–2 millió hordós termelésnövelést terveznek. Erről már elkezdték a tárgyalásokat, és a döntést lehetséges hogy már a jövő héten meghozzák. A kitermelés növelésében olyan jelentős független termelők, mint Oroszország, Mexikó és Norvégia is részt vesznek, hogy pótolják az öt hete tartó venezuelai sztrájk okozta kínálati kiesést. A világ 5. legnagyobb olajexportőr országának kivitele napi 500 ezer hordóra esett vissza, a novemberi napi 2,7 millió hordóról. Norvégia, a világ 3. legnagyobb olajexportőre (napi 3,2 millió hordóval) bejelentette, hogy teljes kapacitással termel, ezért nem képes többletkitermeléssel segíteni az OPEC-nek. (FN, m)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?