Újra terjed a télikert

Manapság a télikert igazi reneszánszát éli. Az üvegarchitektúra a lakótelepek modernizálásában – a lakhatás minőségi javítását véve célba – egyaránt előretörőben van. A télikert elsődleges funkciója, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot teremtsen a környező világgal, a természettel. Ezért minden szabad felületének átlátszónak, illetve fényáteresztőnek kell lennie.

Javítja közérzetünket

Nagy homlokzati és tető üvegfelületeivel elérhető magasabb fényhozam, jelentős mértékben hozzájárul kellemes közérzetünkhöz. A közvetlen napfény szabályozza élettanilag fontos hormonjaink termelését, melyek szellemi és fizikai aktivitásunkat befolyásolják, sőt a fényszegény állapot depreszsziót okozó hormonokat termel. Mindenki által ismert tapasztalat, hogy verőfényes napokon aktívak, jókedvűek, a borús napokon levertek, rossz hangulatúak vagyunk. Télikertre, tehát mindenek előtt életminőségünk magasabb színvonalának megteremtése szempontjából van szükségünk.

Energiát takarít meg

A télikert energia megtakarítási illetve energianyerési célokat is szolgál. Az energianyerés az üvegházhatásnak köszönhető. Ennél a rövidhullámú napsugárzás akadálytalanul átjut az üvegen az üvegház belsejébe. Ezt a belső felületek és tárgyak elnyelik és jelentős részben hosszúhullámú hősugárzás formájában ismét leadják. Ez a hosszúhullámú sugárzás azonban csak részben képes az üvegen áthatolni, így az üveg mögötti tér felmelegszik.

Egy északi tájolású, vagyis a legkevesebb napsugárzást kapó télikert a házfal erős lehűlését akadályozhatja meg. Az üvegházhatás eredményeként az üvegház hőmérséklete, mindenek előtt déli tájolás esetén, akár 60-70°C-ra is felmelegedhet. Ezért az árnyékolás feladata, hogy az embereket és növényeket a közvetlen napsugárzástól megvédje és a helyiség klímáját mindenek előtt a nyári hónapokban a túlmelegedéstől megóvja.

Ne feledjük el az árnyékolást

Alapvetően két árnyékolási módszert különböztetünk meg: a kívül elhelyezkedőt és a belsőt. Mindkét módszernek van előnye és hátránya. A kívül elhelyezett árnyékolás alapvető problémája, hogy ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ezáltal, és az ehhez társuló nagyobb bepiszkolódási veszéllyel együtt a karbantartási munkák erőteljes növekedésére kell számítani. A kívül elhelyezett árnyékolás lényeges előnye, hogy a napsugarak már az üvegházon kívül tükröződnek és elnyelődnek. A belül elhelyezkedő árnyékolásnak a kívül elhelyezkedővel szemben az az előnye, hogy az időjárás viszontagságaitól védve van, ezért esetében hosszabb élettartamra számíthatunk. Egy bizonyos hátrányt jelent, hogy a napsugarak csak az üvegfelület mögött elnyelődnek. ĺgy az üveg és az árnyékolás között egy hőpárna keletkezik. Ez éjjel és télen egy további szigetelést jelent, de nyáron napközben a szellőztetéssel kell eltávolítani.

A szellőztetés feladata, hogy az üvegház túlmelegedését, mindenek előtt a nyári hónapokban megakadályozza, azaz a meleg és nedves levegőt hűvös és száraz levegőre cserélje. A természetes szellőzésnél a kiömlőnyílásokat lehetőleg a télikert legmagasabb pontján kell elhelyezni, hogy a felfelé emelkedő meleg levegő könnyen el tudjon távozni. A friss beömlőnyílásokat viszont a lehető legnagyobb légcsere érdekében minél mélyebben kell elhelyezni. Ha a kiömlőnyílások nagyobbak mint a beömlőnyílások, akkor a szellőzés hatékonyságát a télikertben fellépő nyomáscsökkenés javítja. Szerencsés, hogy a télikert használatával a napenergia passzív hasznosítása útján fűtési energia-megtakarítás is megvalósul. Ily módon a lakás biofiziológiai minősége mellett az épület hőháztartását is javítja a homlokzat elé (akár utólagosan) épített télikert. (mi, o)