Törődjünk többet a háztetővel

Építőipari szakemberek szerint háztetőink katasztrofális helyzetben vannak. Minden tíz háztető közül hét halaszthatatlan felújításra szorul, kisebb nagyobb hibát azonban a háztetők kilencven százalékánál fel lehet fedezni.

Szlovákiában 270-280 millió négyzetméternyi háztető található. Ezeknek csaknem a háromnegyedét a ferde tetők teszik ki, amelyeket egyre gyakrabban használnak a többlakásos lakóházakon is. Minden negyedik háznak lapos teteje van. Ezek elsősorban a panelházakra jellemzők, habár a hetvenes nyolcvanas években a családi házaknál is alkalmazták. Tekintet nélkül azonban arra, hogy a tető lapos vagy ferde, többségük felújításra szorul.

A felújítások ugyan főképp az elmúlt években tömeges méreteket öltenek, ám a hibákat így sem sikerül kiküszöbölniük. A javításokat ugyanis többnyire olcsón, ám nem egyszer hanyagul dolgozó „hétvégi ácsokra“ bízzuk. Emiatt aztán a felújítást követően a tetők 60 százaléka 1,5 éven belül újra felújításra szorul.

Hogyan előzhetjük meg a felesleges kiadásokat? Már a ház építésénél jobban oda kellene figyelnünk arra, hogy a tervező kellő figyelmet szenteljen a tetőnek is. Mindenképp érdemes olyan szakemberre bízni ezt a munkát, akinek már van gyakorlati tapasztalata is. A hibák nagy része ugyanis a rossz tervek miatt lép fel.

Az elmúlt években azonban a piacon rengeteg új építőanyag is megjelent. Mindegyikük jó és rossz tulajdonságait laikusként nem ismerhetjük. Emiatt az esetek nagy többségében csak az ár alapján tájékozódunk, ami gyorsan megbosszulhatja magát, hiszen ha van valami, amin nem érdemes takarékoskodni, az a tető. Később ugyanis a javítások sokkal többe kerülhetnek, mint a rövidtávú megtakarítások.

Szlovákiában jelenleg mintegy 400 cég foglalkozik tetőépítéssel. Eligazodni a cégek szövevényes hálójában nem a legkönnyebb feladat. Ha képtelenek vagyunk eldönteni, hogy melyiket is válasszuk, akkor a Szlovákiai Tetőépítők Céhéhez is fordulhatunk, ahol szakmai tanácsot adnak az egyes cégekkel kapcsolatban. Szakemberek szerint a tetőépítés esetében, ugyanúgy mint az építőipari munkáknál tömeges méreteket öltött az amatörizmus, vagyis az olyan munkások, akik semmilyen garanciát nem nyújtanak az építtetőnek, és akik többnyire feketén dolgoznak. Ha valóban meg akarjuk takarítani a pénzünket, akkor jobb, ha valódi szakemberekre bízzuk a munkát.

Sokszor észre sem vesszük, hogy a munkások rosszul végezték dolgukat. Az amatőr ácsok és tervezők hibás munkája járul azonban hozzá a hibák mintegy 84 százalékához. Munkájuk cégére aztán már csak a beázott plafon. Megelőzni ezt csak jó tervezéssel, jó szakmunkásokkal és megfelelő építési anyagokkal leszünk képesek. Ez utóbbiak esetében természetesen számolnunk kell a rejtett hibákkal is, hiszen a statisztika szerint a meghibásodott tető esetében ez számít a harmadik leggyakoribb hibaforrásnak.

A hazai valóság azonban sajnos még mindig az, hogy a tetővel foglalkozunk a legkevesebbet. Míg otthon a pincét is évente többször tisztítjuk, addig a tetőt évekig is képesek vagyunk hanyagolni, hogy aztán már csak akkor lépjünk közbe, amikor csaknem a fejünkre dől.

Szakembereink jelentős tartalékokat látnak a biztosítók munkájában is. Ha ezek jobban odafigyelnének arra, milyen épületekre adnak biztosítást, akkor azzal az épületeink állagát is jelentős mértékben befolyásolhatnák. Tőlünk nyugatabbra a biztosítók sokkal óvatosabban járnak el egy-egy ház biztosításánál. Érvényes ez főként az olyan házakra, amelyeket a megfelelő engedélyek nélkül dolgozó cégek készítettek.

A nagyobb felújításokat nálunk azonban még mindig a pénztelenség akadályozza. Jobb ugyan a helyzet a magánházaknál, ahol ha elkezd csöpögni a fejünkre az eső, ha nehezen is, de találunk pénzt. Vannak azonban ágazatok, ahol képtelenek pénzt találni a felújításokra. ĺgy aztán a mezőgazdaságban az épületek csaknem 100 százaléka elhanyagolt. Nincsenek jobb helyzetben azonban a régebbi sportkomplexumok sem. Az egészségügyben az épületek 90 százaléka szorulna felújításra. A szocialista lakótelep-építés idején épült panelházaknál, főként a harminc évnél öregebbeknél szintén halaszthatatlan a felújítás.

Nem csoda, ha a tetőfedő és a cserépgyártó cégek nem panaszkodhatnak a megrendelések hiánya miatt. Legnagyobb hazai, fedőanyagokat gyártó cégünk a Bramac Kft. tavaly 1,92 millió négyzetméternyi cserepet adott el, ami az előző évhez képest 10 százalékkal több. Bevételeik közben 15 százalékkal nőttek. Piaci részesedésük a 15 fokosnál meredekebb tetők esetében meghaladja az 50 százalékot. Jelenleg több mint 150 fajta cserepet és tetőtartozékot szállítanak a szlovák piacra. A legkedveltebbnek közülük az Alpesi tetőcserép számít. A cég ügyfelei azonban úgynevezett Bramac-hitelt is vehetnek fel a termékeikre. Ez 50-300 ezer korona között mozog, így kezdetnek elég, ha saját forrásból csak a termék árának a 20 százalékát fizetik ki. (mi)