Újra Ford áll a Ford vállalat élén

A legendás Henry Ford által 1903-ban alapított vállalat mindig családi vállalkozás képét mutatta. A Ford család a mai napig a részvények 40%-át birtokolja, így a döntéshozatalban is nagy a szerepe. Ezért nem csoda, hogy sosem volt könnyű dolguk a „kívülről” érkező menedzsereknek. Az alapító unokája, Henry Ford II például ezzel bocsátotta el a kiváló menedzser hírében álló Lee Iacoccát: „Egyszerűen nem szeretlek.”. Iacocca átigazolt a Chryslerhez és pár év alatt komoly versenytársat faragott belőle.

Mindenesetre a Ford Motor Company ma a világ második legnagyobb autógyára, amihez többek közt a Volvo, a Mazda, a Land Rover és a Jaguár is tartozik. Az újonnan kinevezett vezér szerint „ma már nem elég a megfelelő név”. Ő másban látja Nasser bukását. A három évvel ezelőtt indított költségcsökkentési programja miatt „Késes Jack”-nak elnevezett előd autokrata vezetésével és teljesítmény-ellenőrző programjával nem aratott nagy sikert a vállalaton belül és az e-commerce-re fordított dollármillók sem térültek meg. A legnagyobb presztizsveszteséget azonban az 1999-ben kirobbant autóabroncs-botrány okozta. A Ford szerint az Explorer és a Mercury Mountaineer alapkiszereléséhez tartozó Firestone abroncsok hibája vezetett több mint 250 ember halálához. A minőségéről híres autógumigyár viszont az említett járművek szerkezetében látta a hiba eredetét. A Ford kénytelen volt egy 3 milliárd dolláros program keretein belül 13 millió abroncsot lecserélni. A Firestone pedig további 6,5 millió abroncsot vont ki a forgalomból. Az egymásra mutogatások miatt a két gyár közel 100 éves kapcsolata pedig megszakadt. Ezután természetesen polgári perek hada zúdult a vállalatok nyakába. Közülük mindössze kettőt tárgyaltak. Ott viszont a Ford megvédte az Explorer konstrukcióját. A többi kereset peren kívüli egyezséggel zárult, ahol az autógyár állítólag akár 6 millió dolláros kártérítéseket is hajlandó volt kifizetni.

A vezetőváltás előszele már júliusban érezhető volt, de akkor még a vállalat elnökeként William Clay Ford Jr. is azt nyilatkozta, hogy minden marad a régiben. Nasser és Ford soha nem tudtak jól együttműködni. A kettejük közötti feszültség is szerepet játszott, hogy a vezérnek mennie kellett. A 44 éves Ford állítólag jó humorérzékű, jobban szereti ha Billnek hívják, közkedvelt a dolgozók körében és elődjével ellentétben jobban megosztja a vezetői feladatkört. Kinevezett maga mellé egy pénzügyi és egy operatív ügyekért felelős igazgatót. Ennek ellenére nem lesz egyszerű dolga.

Az óriáscég az utolsó félévben 1,4 milliárd dollár veszteséget halmozott fel, részvényei az áprilisi érték felére estek és a Standard and Poor’s hitelminősítő is roszabban értékelte. Ráadásul a szeptember 11-i merényletek után drasztikusan csökken a vásárlókedv, még akkor is, ha az autógyárak különböző ideiglenes árengedményeikkel szeptemberben rekordmenyiségű autót adtak el. A kritikusok megjegyezték, hogy az újdonsült vezérigazgatónak igencsak kevés a tapasztalata. Mielőtt 1989-ben a vállalati igazgatóságba katapultált volna, a legmagasabb pozíció amit betöltött, a légkondicionáló osztály vezetői posztja volt. Mindenért Jacques Nasser lenne a felelős? Valószínűtlen. Egy elemző szerint mindössze „túl sokat akart túl gyorsan tenni, és erre a vállalat nem volt kész”. Az viszont tény, hogy személye összefonódott a Ford balsikereivel. És senki sem akar a rossz napokra emlékezni.