Újra divatba jött a nemes nedű

A fogyasztók hűsége mellett a magyarországi bortermelők biztonságérzetét méltán fokozhatja, hogy náluk újra divatba jött bort inni, de legfőképpen maga a minőségi bor lett ismét divatos. S amint arról a minapi 13. Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztiválon valamint az Első Magyarországi Borfalu elnevezésű szemlén és kísérőrendezvényein az MK Kereskedelmi Kirendeltségének köszönhetően több európai és tengeren túli borszakíróval egyetemben mi is meggyőződhettünk, már aránylag sok magyarországi bortermelő dicsekedhet azzal, hogy termékeit a legnagyobb ínyencek által látogatott hazai vendéglőkben, vinotékákban, minőségibor-boltokban, esetleg külföldi szaküzletek piacain is kínálják. És nem elhanyagolható, hogy az átlagfogyasztó számára is elfogadható áron.

Magyarországon azonban jelentős idegenforgalmi bevételre is szert tudnak tenni a borra, a szüretkezdésre, és a kultúrált borfogyasztásra épülő turistacsalogató rendezvényekből. Nem kell hozzá más, csak jókora kezdeményezőkészség, magyaros vendégszeretet, és természetesen jó bor. „Évek óta tudjuk, hogy a magyar tájak borai kiválóak, és egyre több az elismert borász, borút tájainkon. De a turistának a bor még ennél is többet jelent: élményt, ami Magyarországhoz köti” – tárta fel titok nyitját Wolff Péter, az Országos Idegenfogalmi Bizottság elnöke. A számok pedig magukért beszélnek: amíg tavaly 40 ezer hazai és külföldi fizető vendég látogatott el a Budai Várba, és kóstolt néhányat a 12. Bor és Pezsgőfesztiválon felvonultatott bőséges kínálatból, addig az idei rendezvény látogatottságát a rendezők már 50–60 ezer főre becsülték.

Hivatalos statisztikai adatok szerint az idei első félévben a tavalyinál 6 százalékkal több, 4,2 millió vendégéjszakát töltöttek külföldiek kereskedelmi szálláshelyeken. A belföldi vendégéjszakák száma pedig akár meg is döntheti a 2001-es rekordot, azaz a 18,6 millió vendégéjszakát. A magyar idegenforgalomnak még mindig pozitív a devizaszaldója, tavaly 1,2 milliárd eurót juttatott az államkasszába. Ugyanakkor az is igaz, hogy amíg a magyar fővárosban idén 21,7 százalékos évközi növekedést értek el a vendégéjszakák számát illetően, addig vidéken tart a mélyrepülés. Azaz, mintha a turistautak szervezői csak Budapestet, a vidékből pedig legfeljebb Szentendrét akarnák megmutatni a vendégeknek. A neves európai gasztronómiai és turisztikai szaklapok munkatársai arra figyeltek fel, hogy az idegenek által leginkább látogatott fővárosi vendéglők étlapjáról eltűntek a hagyományos magyar ízek, ételek. Hogy ma már szinte nagyítóval kell keresni olyan éttermet Budapesten, ahol étlapon kínálnak még gulyáslevest, babgulyát, pörköltet, lecsót, halászlét, palacsintát vagy rétest. Tehát azokat a hagyományos magyaros ételeket, ízeket, amelyeket minden Magyarországot bemutató útikönyvben, országbemutató prospektusban felsorolnak, esetleg ínycsiklandozó képen – a receptet is mellékelve – bemutatnak. Azonban a képi élmény ízekkel már nem társul.

Ingyenes magyarországi turisztikai információk a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelmi Irodájában (Palisády u. 40) vagy a 02/5443-3580 telefonon, 02/5441-6366 faxon kaphatók. A kirendeltség elektronikus elérhető-sége: [email protected], honlapja: www.hungarytourism.hu