Újévi meglepetés az államtól

A gáz ára jövőre átlagosan mintegy 28 százalékkal nő. Háztartásaink többsége a gázt főzésre használja, és az éves fogyasztása nem haladja meg a 200 köbmétert. Nekik, az előzetes számítások szerint havonta 30 koronával fog kelleni többet fizetniük. Mintegy 650 ezer családi házban azonban gázzal fűtenek. Számukra a havidíj 750 koronával lesz magasabb, vagyis havonta átlagosan 2900 koronát fognak fizetni.

Ez utóbbiak, ha takarékoskodni szeretnének, vagy áttérnek egy más fűtéstípusra, vagy pedig szigetelik a házukat. Mindkét alternatíva azonban pénzbe kerül. Ha más energiaforrásra szeretnénk áttérni, nem árt tudni, mennyibe is kerül ezekkel a fűtés. Míg a gázfűtésért évente átlagosan 35 ezer koronát fizetünk majd, a villanyfűtés ára eléri az 50 ezer koronát is. Ez utóbbit így semmiképp sem ajánlanánk. Ezzel szemben a szénfűtés 25 ezer, a fafűtés 10 ezer koronába kerül évente.

Ha erre nincs lehetőségünk, akkor marad a hőszigetelés. Ezzel akár 30 százalékkal is csökkenthetjük a fogyasztásunkat. Nem kevésbé hatásosak azonban a műanyag ablakok is, amelyekkel további 20 százalékos energia-megtakarítást érhetünk el. Ezekkel így akár 1500 koronára is csökkenthetjük a gázfűtésre szánt havi kiadásainkat. Mindez természetesen érvényes azokra a házakra is, ahol villannyal fűtenek. A hőszigetelés a gázfűtéses házakban 16, a villanyfűtéses házakban 10 év alatt térül meg. Kevésbé éri meg a hőszigetelés a szén- és fafűtéses házak esetében. Míg az előbbinél a megtérülés ideje 21 év, az utóbbinál már 50 év.

Jelenleg egy négyzetméternyi felületet 600-800 koronáért szigetelnek, egy egyemeletes családi ház polisztirollal való szigetelése 120-160 koronába kerülhet. Nem olcsók azonban a műanyag ablakok sem. Egy átlagos, egyemeletes családi háznál, amelynek nyolc ablaka van, a teljes csere ára 80 ezer korona körül mozog. A villanyáram jövőre a háztartások számára átlagosan 9 százalékkal drágul. Egy átlagos lakásban így havonta 90 koronával, egy családi házban 135 koronával fizetnek majd többet a villanyért. Megfelelő intézkedésekkel azonban jelentősen csökkenthetjük az áremelések negatív hatását. Az egyik legnagyobb áramfalónak minden háztartásban a hűtőszekrény számít, hiszen ez állandóan be van kapcsolva. Egy 10-15 éves hűtőszekrény havi fogyasztása a 300 koronához közelít, ezért ezt mindenképp érdemes lecserélni. A vásárlásnál figyeljünk oda arra is, hogy milyen energetikai kategóriába tartozik. Az A osztályú hűtő havi fogyasztása 120, a B osztályúé 140, a C osztályúé pedig 190 korona körül mozog. Hosszabb üzemelés esetén így az árkülönbségek lényegesek lehetnek. A fagyasztóknál ügyeljünk arra, hogy lehetőleg minél jobban töltsük meg őket, az üres fagyasztó ugyanis többet fogyaszt. Azokban a helyiségekben, ahol többet tartózkodunk megéri energiatakarékos izzókat szerelni. Egy 100W-os villanykörte ugyanis évente 420 koronányi energiát fogyaszt, míg a 23W-os energiatakarékos izzó esetében ez csupán 100 korona. Igaz, hogy míg az előbbihez 15 koronáért, az utóbbihoz 200 koronáért juthatunk hozzá, azonban még így is megéri a befektetés. Ráadásul míg a 100W-os körte élettartama egy év, az energiatakarékos izzó öt évig szolgál bennünket. Nem éri meg azonban olyan helyiségekbe felszerelni, ahol keveset tartózkodunk, és gyakran kapcsolgatjuk a villanyt, ez ugyanis jelentősen csökkentheti az élettartamát.

Jelentős összeget takaríthatunk meg az újévtől a főzésen is. Az áremeléseket követően is a legolcsóbb főzést a gáz biztosítja majd. A villany- és gázfőzés közötti különbség azonban már nem lesz olyan nagy, mint korábban. Ha villanysütővel főzünk, akkor egy óráért jövőre körülbelül 6,30 koronát fogunk fizetni, a gázsütő esetében ugyanez 4,70 koronába kerül majd. A vízforralás és az étel megmelegítése is olcsóbb a gázon. Egy elektromos vízforraló és egy mikrohullámú sütő üzemeltetése ugyan kicsivel drágább, ám gyorsabbak és nagyobb komfortérzetet nyújtanak, mint a gáz.

A vízdíjak jövőre 32, a csatornadíjak 29 százalékkal nőnek. Vízóránk pörgését visszafoghatjuk, ha csapjainkat a hagyományosról emelő-karosra cseréljük, és az edényeket nem folyó csap alatt mossuk el. Jelentős vízmennyiséget használunk fel azonban a ruhák mosására is. A mosógép áramfelhasználása összefügg a töltöttségi állapottal és ezzel ugyancsak összefügg a vízfelhasználás. A gépet teljesen fel kell tölteni. Ha a teljes feltöltést választjuk, akkor havonta ezzel 15-20 kWh villamos energiát tudunk megtakarítani.

Érdemes kipróbálni, hogy az újfajta mosószerekkel nem szükséges 90 C-on mosni a szennyezett ruhát, ha a hőmérsékletet 10-20 C fokkal alacsonyabbra (melyet a mosószer lehetővé tesz) állítjuk be, az elérhető energiamegtakarítás, minden mosási folyamatnál 0,2 és 0,5 kWh között van. A programválasztást mindig a ruha szennyezettsége és az anyag minősége határozza meg. Takarékos program választásával és előmosással elegendő egy mosási folyamat, a kevésbé szennyezett ruhák és kisebb mennyiségek esetében teljes tisztaságot érünk el. Ezzel a módszerrel körülbelül 30% villamos energiát, 15% vizet, 10-20% közötti mosószert tudunk megtakarítani. (mi)