Új pályázási lehetőségek nyílnak

Véleménye szerint abban, hogy nálunk külön minisztérium foglalkozik a régiófejlesztéssel, sokat számít, hogy az Európai Unión belül ezt külön szerkezetátalakító elemként kezelik. De a kormány szándékát bizonyítja a parlament által 2001. október 18-án elfogadott régiófejlesztési törvény is, amely január elsejétől lépett életbe. Ennek alapján a legfontosabb hatásköröket a regionális önkormányzatok gyakorolják. Mivel azonban a regionális önkormányzatokon belül több esetben is politikai egyszínűség alakult ki, felmerült a kérdés, mi a garancia arra, hogy a megyék egyes részeit kiszorítják a támogatások elosztásából. Lukáč Zsolt szerint az uniós alapok esetében biztosított az átlátható elosztás. De a regionális pénzek osztásakor is érvényesül majd a partnerség elve. A minisztérium a regionális fejlesztésről szóló törvény elfogadása után megkezdte módszertani anyagok készítését, amelyek az első időszakban segítik majd az új önkormányzatokat, illetve azok alkalmazottait a partnerség kialakításában és a pénzalapok adminisztrációjában. A megyei önkormányzatoknál a régiófejlesztésre jutó pénzzel kapcsolatban egyelőre Lukáč Zsolt is csak a külföldi példákra tudott utalni, ahol ezen a szinten léteznek pénzügyi alapok. Míg másutt általában az adóbevételekből képezik ezeket, nálunk egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a megyék esetleg a saját költségvetésükből elkülöníthetnek pénzt erre a célra. Érdekes újdonság viszont, hogy átalakulás előtt áll a PHARE regionális fejlesztési alapja. Ez az uniós alap jelenleg a legfontosabb regionális fejlesztési segélyforrás, amely két éve csak a legalább 2 millió eurós költségvetésű kelet-, illetve közép-szlovákiai projektumok számára elérhető. Az eredeti modell alapján 2003-tól ezt a lehetőséget az egész ország területére kiterjesztenék. Lukáč Zsolt a dunaszerdahelyi vállalkozói klub tagjainak viszont elmondta, hogy az idén a program várhatóan teljesen átalakul, és ennek köszönhetően az eddigihez képest sokkal többen hozzáférnek majd. A minisztérium ugyanis az Európai Bizottsággal arról tárgyal, hogy a felkészülés meggyorsítása érdekében a segélyt ezentúl elsősorban a kapacitásépítésre orientálnák. Ennek célja, hogy mire Szlovákia uniós tagország lesz, az egyes régiók készen álljanak a szerkezetátalakító alapok felhasználására. Mert míg jelenleg évi 100 millió euró (4 milliárd korona) körüli támogatás érkezik Brüsszelből, a csatlakozás után ez a legszerényebb becslések szerint is a tízszeresére nő majd. Erre pedig az egész országnak készülnie kell, Pozsony kivételével. A regionális fejlesztési minisztérium ez alapján Brüsszel felé új programokat készít elő. Ezek ún. grantschémák lesznek, amelyek ottani jóváhagyása után az érdeklődők által beadott projektumokat már itthon bírálják el és hagyják jóvá. Ennek keretében egyrészt felkészítő tréningek indulnak, ezekre főként az önkormányzatok küldhetnek majd embereket. Ezenkívül a nemzeti régiófejlesztési terv ún. ágazati cselekvési tervei alapján futnak majd programok. A szociálisügyi minisztérium például foglalkoztatási projektumot készít elő. A gazdasági minisztériumban három nagy projektumot terveznek: idegenforgalmit, kis- és középvállalkozókat támogatót, illetve az ipari parkokat támogató programot. Ezért Lukáč Zsolt a dunaszerdahelyieknek is azt ajánlotta, hogy a nemzeti régiófejlesztési tervben a régiójukra vonatkozó prioritások alapján már most kezdjék meg projektumok előkészítését. Ezek beadására előreláthatólag jövő ősszel lesz lehetőség. A minisztérium ugyanis az ún. grantschémákat májusra terjeszti be Brüsszelbe, majd ezek jóváhagyása után kezdődhet meg a hazai programok futtatása. Az előzetes információk alapján minderre az idén 12-15 millió euró (500-650 millió korona) áll majd a rendelkezésükre.